Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Miként befolyásolhatja a felsőoktatási reform menetét a kormányváltás?
- A kormánydöntés szeptember 10-éig adott időt az új felsőoktatási törvénytervezet elkészítésére, a minisztérium ezt a nyár folyamán teljesítette. Az előterjesztés államigazgatási egyeztetése jelenleg zajlik, párhuzamosan a szeptember 15-éig tartó társadalmi vitával, melynek során a felsőoktatásban érdekelt szakmai és civil szervezetek fejtik ki álláspontjukat.
- Az eddig beérkezett értékelések alapján milyen fogadtatás várható?
- A kétciklusú lineáris képzésre való áttérést mindenki tudomásul veszi és támogatja. A kormány külön rendeletben adta ki az alapszakokra vonatkozó szabályozást. A rendelet nagy értéke, hogy konszenzuson alapul, a felsőoktatási intézmények szakmai területei és a dékáni kollégiumok egyetértésével készült el. Úgy vélem, az intézményi átállás ilyen háttérrel eredményesebb lehet. Ezt igazolja, hogy a szabályozás elkészülte óta 61 szak létesítésére nyújtottak be kérelmet az intézmények, ezek közül 38-at a Magyar Akkreditációs Bizottság már jóváhagyott.
- Mely kérdésekben mutatnak a törvénytervezettől eltérő elképzeléseket a visszajelzések?
- Két kérdéskör, az intézményalapítás, valamint az intézmény fenntartói jogának átadása körül bontakozott ki jelentősebb vita. Ez utóbbiban visszaköszön a privatizációs elképzelések kritikája. Ezért döntés született arról, hogy csak önkormányzat veheti át a fenntartói szerepet, a közalapítványi és a közhasznú társasági fenntartási forma kikerült a jogszabálytervezetből.
- Ezek szerint megnyugodtak a kedélyek a felsőoktatási dolgozók és oktatók jogállásával kapcsolatban is?
- Nem zárult le a vita, mivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez képest az új felsőoktatási törvény ágazati eltéréseket tartalmazna. Többek között az oktatók differenciált bérezésére tesz javaslatot a tervezet, ami szakszervezeti körben kemény ellenállást vált ki. A minisztérium viszont nem tesz le arról a szándékáról, hogy az európai viszonylatban is egyre élesebbé váló versenykörnyezetben bizonyos teljesítményi differenciálásra legyen lehetőség. A mostani bérdinamikával erre ugyan nagyon szűk mozgástér kínálkozik, de ha további források érkeznek a felsőoktatásba, akkor ezt az elkülönítést mindenképpen szorgalmazni fogjuk.
- Bevezetné a törvény a határozott időre szóló foglalkoztatást is?
- A tanársegédi és adjunktusi körben továbbra is a határozott időre szóló foglalkoztatás tűnik továbbvihetőnek, a docensi körben azonban erőteljes az ellenállás, hasonlóan a szakszervezeti állásponthoz. Van azonban olyan intézmény is, amelyik maga kéri, hogy élhessen a határozott idejű foglalkoztatás lehetőségével. Ehhez hasonlóan vita várható az egyetemi és főiskolai címekre vonatkozó javaslat kapcsán is, amelynek értelmében az oktatók oktatói munkaköréhez járnának címként a ma is használt elnevezések, mnt tanár, docens vagy tanársegéd. Az egyetemi és főiskolai tanár fogalmát, valamint a hozzá kapcsolt követelményrendszert nagyon gondosan kell harmonizálni, hogy a címek presztízse megmaradjon, és négy-öt éven belül kialakuljon egy egységes rendszer.
