A legfrissebb statisztikák szerint a magyar munkavállalók az uniós átlag harmadát keresik, s reálisan arra lehet számítani, hogy 2020-ra az EU-átlagfizetés csaknem felét érhetik el, miközben a termelékenység már ma is az uniós átlag 61 százaléka. A Népszabadság mai írása szerint a különbség jórészt a vállalkozásokon múlik.
Az, hogy egy vállalkozás mennyit enged át a munkavállalónak a megtermelt hozzáadott értékből, attól is függ, milyen erősek a szakszervezetek, mennyire jó az érdekérvényesítő képességük. A bértárgyalásokon eleve hátrányos helyzetből indulnak, hiszen a tapasztalatok szerint a munkaadóból nem lehet kicsikarni többet, mint amennyit ő adni akar.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly októberben a bruttó keresetek átlagosan hét-nyolc százalékos növelését tartalmazó bérajánlás született, úgy tűnik, ám a cégek többsége ezt nem tartja be. Az év első felében a munkahelyi béregyezségek 3-11 százalékos átlagos keresetnövekedés közötti mozgása azt jelzi, hogy a munkavállalók reálkeresete idén éppen csak szinten marad. A legalább ötszemélyes vállalkozásoknál és a költségvetési intézményekben alkalmazásban állók az előző év azonos időszakához képest bruttó 8,6, nettó 7,4 százalékkal keresnek többet, miközben a fogyasztói árindex 7,1 százalékos növekedést mutatott.
