Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium (PM) háttérszámításai szerint a 2005-ös költségvetés kiadásainál elérhető megtakarításokból mintegy 110 milliárd forint fordítható adó- és járulékteher-csökkentésre. Ebből a különböző variációkat figyelembe véve csaknem 73 milliárd forintnak már megtalálták a helyét, ugyanakkor más kalkulációk egyelőre csak 47,9 milliárdos össz-tehercsökkentést adnak ki. A lehetségesnél mérsékeltebb eredményt olyan bizonytalanságokkal magyarázzák, mint például a kamatadó sorsa. a lapunk birtokába került összefoglaló munkaanyagban ugyan szerepel, ám a tárcakörözésre küldött adócsomagban információink szerint már nem. Lekerült a napirendről a tavasszal megszellőztetett központi vállalkozási adó (köva) is.
Kamatadó: vége a tőzsde adómentességének?
Érdekes, egyben a legbonyolultabb javaslat a kamatadó bevezetése, amely tudomásunk szerint a minisztériumokhoz egyeztetésre kiküldött javaslatcsomagban már nem kapott helyet. A PM társaságiadó-alapként határozta volna meg a kamatot, kamatjellegű hozamokat, ehhez azonban ki kellett volna terjeszteni az adókötelezettséget a jelenleg adóalanynak nem minősülő befektetési alapokra, sőt, a tőzsde sem élvezhetne 2006. december 31-ig adómentességet. A kamat után az egyszerűsített vállalkozási adót fizetőknek és a szövetkezeteknek is társasági adót kellene fizetniük. Problémát jelentene továbbá, hogy az ÁPV Rt.-re és az MNB-re is ki kellene terjeszteni az adókötelezettséget.
A javaslat két verziót vizsgál: az egyik esetben a magánszemélynek kifizetett kamat és kamatjellegű kifizetés növeli minden társaság, gazdálkodó szervezet társaságiadó-alapját, egyben adókötelezettséget keletkeztet (a javaslat arra az esetre koncentrál, amelyik a hatályos szabályok szerint társaságiadó-alanynak minősülő személyekre terjedne ki). Adókedvezményt az adóalapnak e része után nem lehetne felszámítani, az adóalapot növelő tételek közé sorolnák például a véglegesen adott pénzeszközt, a bírságot vagy a büntetést, az elengedett követelést. Továbbra is aggályos azonban, hogy ebben az esetben a bevétel megszerzése érdekében adódott kamatráfordítás az adóalap, nem a jövedelem. Számítani kell arra is, hogy a többletterhet az érintettek áthárítják a magánszemélyekre – említ meg még egy hátulütőt az anyag.
A másik elképzelés szerint minden fizetett kamat növeli, minden kapott kamat csökkenti az adóalapot, és minden nem magánszemélyre – így az egyéni vállalkozókra is – kiterjedne a kötelezettség. Az egyéni vállalkozók a fizetett kamatot költségként érvényesíthetnék, viszont költségként kezelnék a kapott kamatot.
További részletek a szerdai NAPI Gazdaságban
