A Budapest Galéria mintegy hétszáz köztéri szoborért (és még kétszáz domborműért) felelős. Ebből a műalkotástömegből az elmúlt tizennégy évben hozzávetőleg húszat tüntettek el, többnyire kereskedelmi céllal: az elvitt darabok szinte mindegyike bronzból készült. A lopási hullám az elmúlt évtized közepén csapott a legmagasabbra; az 1997-es fekete évben hozzávetőleg tucatnyi köztéri műalkotásnak kélt lába, főként a bronzban leggazdagabb Margit-szigetről. Kerényi Jenő Lány furulyával című darabjának eltűnése igencsak rejtélyes, az életnagyságúnál nagyobb (úgynevezett 5/4-es) alak ugyanis csaknem két mázsát nyomott; vajon hogyan tudták észrevétlenül kivinni a szigetről? Különösen kínos eset volt az ecuadori kormánytól 1975-ben ajándékba kapott, az ország nemzeti hősét, Eugenio Espejót ábrázoló mű elvesztése. A kilencvenes évek végén a nagy szoborszüret lecsengett. Egy-egy darabot persze továbbra is elvittek, de az 1997-es dömping már nem ismétlődött meg. Idén (eddig) egy alkotás sem tűnt el, tavaly egyet loptak el - Vigh Tamás Randnótiját a Margit-szigetről -, 2002-ben pedig ugyancsak zérust mutatott a lopási statisztika.
Az ellopott szobrok közül az elmúlt tizenhárom és fél év alatt mindössze kettőt tudott előkeríteni a rendőrség, közülük az egyiket utóbb ismét elvitték, és azóta sincs meg. A galéria folyamatosan igyekszik pótolni az eltűnt műveket. Most éppen négy hiányzik a helyéről: Hüvelyk Matyi, a Germanus- és a Margit-szigeti Radnóti-mellszobor, valamint a Gyermek kutyával. Az intézménynek évente tizenhatmillió forintja van a 700 szobor talpon tartására, a pótlás tempója tehát szükségképpen visszafogott.
