Az EU egyik irányelve értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló tervek és programok esetében minden tagállamban környezeti vizsgálatot kell végezni. A törvényjavaslat meghatározza, hogy pontosan mely esetekben van szükség ilyen inspekcióra, és annak melyek a kötelező elemei. Nem új követelményről van szó, hiszen a magyar szabályozás bizonyos esetekben már eddig is megkövetelte a környezeti vizsgálati elemzést, de az EU-irányelv átfogóbb és részletesebb követelmény-rendszert ír elő, amelyet a tagállamoknak, így Magyarországnak is július végéig kell a belső szabályozásukban érvényesíteniük.
A törvénymódosítás másik része - ugyancsak az EU egy irányelvének megfelelően - a zajvédelmi intézkedéseket szigorítja azzal, hogy a nagyvárosi agglomerációk esetében egyebek között előírja a zajtérképek készítésének, valamint az ehhez kapcsolódó zajcsökkentési intézkedési tervek kidolgozásának és megvalósításának kötelezettségét.
Ami a természetvédelmi törvény módosítását illeti: az EU az úgynevezett Natura 2000 hálózatba rendezi a közösségi védelmet kívánó természetes élőhelyeket, illetve madárvédelmi helyeket. A Natura 2000 területek feltérképezése Magyarországon is megtörtént, hamarosan kormányrendelet jelöli ki ezeket a helyeket, és kezelésük szabályait. Eddig az ország területének mintegy 9 százaléka élvezett valamilyen védelmet, ez az arány most 20 százalék fölé emelkedik. A törvénymódosítás e közösségi védettségi forma kijelölésének a hazai jogszabályi alapjait teremti meg.
A javaslat lehetővé teszi továbbá a különböző természetvédelmi célú területek ökológiai szempontú összekapcsolását, úgynevezett zöld folyosók létesítését is.
Egy hazánkban új, ám az unióban már elfogadott és támogatott forma, a natúrpark elnevezés használatára is lehetőséget ad a módosítás. Ilyen közös, magyar-szlovák natúrparkot terveznek például a Szigetköz és a Csallóköz egy részének összekapcsolásával.
