A megállapodás a külföldi balesetekből eredő, hazánkban fellépő személyi, vagyoni, és környezeti károk miatti kártérítés jogi alapjait teremtette meg. Magyarország az Országgyűlés megerősítésével válhat részesévé az egyezségnek, amely a benne szereplő veszélyes anyagok listája alapján szabályozza, hogy a ratifikáló országokban mely cégek, vállalatok kötelesek váratlan ipari balesetek esetére biztosítást kötni.
Felszíni vizeink 94 százaléka a határokon túli vízgyűjtő területekről érkezik, s alvízi országként a máshonnan jövő szennyezéseket nem tudjuk befolyásolni, így az esetek többségében a károk elszenvedője vagyunk. A szóban forgó megállapodást éppen egy ilyen eset, a 2000-es tiszai ciánszennyeződés tette sürgetővé.
