A készülő törvényhez a piaci szereplők elsősorban a piac tisztulást elősegítő szabályozási javaslatokat tesznek. Ilyen egyebek között a minőségi követelmények felállítása, a forgalomba hozatalkori árszabályozás, valamint a szerződéskötés folyamatainak szabályozása – például az egyoldalú előnyök kikötésének korlátozása. A törvény kidolgozása azért csúszik, mert jelentős harmonizációt kíván más, hatályban lévő jogszabályokkal. A tárca tulajdonképpen ágazati keretszabályozást kíván felállítani.
Csillag István elmondta, hogy nem lát közvetlen összefüggést az iparűzési adó és az üzembezárások között. Ugyanakkor említett két olyan külső tényezőt, amelyeken az adórendszer megváltoztatása sem tud befolyásolni. Ezek: a kínai konkurencia felerősödése és kereskedelmi üzemméretek növekedése, a regionális üzemek kialakulása. Ugyanakkor Csillag elmondta, megpróbálják az iparűzési adót kiváltani vagy enyhíteni annak hatását. Ennek eszköze lehet a nyereségadóból levonható iparűzési adó arányát a jelenlegi 25-ről 50 százalékra növelni.
