Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elsősorban exporttevékenységet is végző, nagy húsipari cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége és a kisebb, inkább belföldre dolgozó vállalatokat tömörítő Húscéh együtt tiltakozik az agrártárca legújabb, a napokban megjelenő jogszabályában meghirdetésre kerülő, kilogrammonként 293 forintos sertés hasított súlyra vonatkozó kötelező átvételi ár ellen. (Amennyiben ezt az árat a feldolgozók a termelőknek megfizetik, részesülhetnek a támogatásokból.)
A húsipari vállalatoknak nem éri meg az E minőségű sertés kilogrammjára vetített, 241-242 forintnak megfelelő fenti irányár alkalmazása, hiszen ha a jelenlegi, 235-240 forintos piaci árnál maradnak, csupán a kilogrammonként 1 forint körüli állategészségügyi költségtérítésről maradnak le. A feldolgozók éppen ezért azt szorgalmazzák, hogy a sertéstartók nyomására létrejött intézkedés helyett továbbra is a piac határozza meg a felvásárlási árakat.
A cégek azt is el szeretnék érni, hogy az FVM végre fizesse ki a tavalyra ígért, ám eddig elmaradt, összesen 400 millió forintra rúgó állategészségügyi költségtérítést és a hulladék-ártalmatlanítási támogatást. Az előbbi egyébként tavaly sertésenként 227 forint volt, az idén már csak 120 forint, miközben az Atev Rt. a hulladék-ártalmatlanítás díját 6 százalékkal emelte meg. Ez utóbbi a húsosoknak mégis 37 százalékos emelkedést jelent, ugyanis a 2003. évi, sertésenként 20, szarvasmarhánként 26 forintos támogatás az idén már nem áll rendelkezésre.
A magyarországi húsfeldolgozók a 2002-es 410 milliárd forint után tavaly 390 milliárdos árbevételt értek el, egymilliárd forint nyereség mellett. A bevétel annak ellenére csökkent, hogy a levágott sertések száma 3,9-ről 4,3 millióra, a marháké 60 ezerről 90 ezerre nőtt.
