Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élelmiszerek és a szolgáltatások árába a várakozásoknál több épült be az áfa és jövedéki adók emeléséből - véli Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. A szakember szerint ráadásul az év hátralévő részében további infláció-emelkedés elé kell még néznünk, a pénzromlás üteme áprilisban a 8 százalékot is elérheti. (Elsősorban a dohány és energiaárakban van még növekedési "tartalék".) Áprilistól kezdve aztán lassulhat valamelyest az infláció, üteme decemberre várhatóan 6 százalékra csökken, ami éves viszonylatban 7 százalékos pénzromlást jelent.
Az adat gyengébb, mint a piac várta, ám vélhetően ez csak kis mértékben gyengíti majd a forintot, hisz a befektetők fel voltak készülv a pénzromlás ütemének felgyorsulására, jelenleg sokkal inkább az államháztartás egyensúlya foglalkoztatja őket - véli Török.
Hasonló véleményen van Trippon Marian a CIB Bank elemzője is. Véleménye szerint is az áfa és a jövedéki adó emelése felelős az pénzromlás felgyorsulásáért, ám úgy látja, a forintgyengülés is kezd begyűrűzi az inflációba. Ez tetten érhető azon is, hogy a tavaly szinte egész évben olcsóbbodó tartós fogyasztási cikkek ára januárban már 0,4 százalékkal emelkedett. Trippon is azt valószínűsíti az infláció idén már nem csökken 6 százalék alá, decemberben valahol 6,3-6,5 között járhat majd a pénzromlás üteme.
A forintpiacra szerinte az adat nem gyakorol majd számottevő hatást, hisz a befektetők fel voltak készülve az infláció megugrására, a devizapiacot sokkal inkább a Draskovics-csomag részletei érdeklik majd.
