Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt év decemberében az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,2 százalék volt, 2002. decemberéhez viszonyítva pedig 5,7 százalékkal növekedtek az árak. Ezzel 2003-ban átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2002-ben. Decemberben az "alapdrágulás" (maginfláció) 2002. decemberhez viszonyítva 4,9 százalék volt - jelentette a KSH.
A forint visszafogott erősödéssel reagált a makroadatra.
Az átlagnál jobban drágultak a szolgáltatások, a ruházkodási cikkek, és az üzemanyagok. Tavaly november és december között az élelmiszerek árai összességükben nem változtak, jelentősebb mértékben, 10 százalékkal csak a tojás ára emelkedett. Csökkentek ugyanakkor a húsárak, a sertéshús 2,7 százalékkal, míg a szalonna 1,2 százalékkal. Kevesebbet kellett tavaly decemberben a tartós fogyasztási cikkekért fizetni, mint egy évvel korábban, átlagosan 1,2 százalékkal.
Nem úgy a szolgáltatások esetében, ahol már az átlag is egy százalékkal meghaladta az inflációs adatot, nem beszélve az olyan kiugró esetekről, mint az oktatási szolgáltatás 14 százalékos, a társasházi közös költség 13 százalékos, vagy a csatornadíj 10 százalékos emelkedéséről. Emellett rekordernek számított még az elektromos energia is a maga 19, illetve a dohányáruk a maguk 16 százalékos áremelkedésével.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők az infláció év végi felpörgésére számítottak, decemberre ugyanis 5,74 százalékot jeleztek előre év/év alapon, ami több mint 1 százalékponttal magasabb az októberre várt konszenzusnál - a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 5,1 százalékot jelzett előre december végére. Novemberre a szakértők 5,13 százalékot vártak, és az adatok azt mutatták, hogy akkor alaposan melléfogott az elemzői kar, mert 5,6 százalék lett az áremelkedés mértéke. A decemberi prognózisok szélsőértéke 5,6, illetve 5,9 százalék volt, a korábbi előrejelzésekhez képest számottevően emelték az év végi inflációra adott prognózisaikat a szakértők.
