Az államháztartás hiánya az éves előirányzat 126,7 százalékát teszi ki, a bevételek december végéig az előirányzat 102 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 104,4 százaléka került elköltésre.
Az államháztartás decemberi egyenlege 76,6 milliárd forintos szuficittel zárt - ahhoz hogy hozni lehessen a remélt 5,2 százalékot, 150 milliárdos plusz kellett volna, így viszont 5,6 százalék lett a GDP-arányos deficit.
A NAPI Online által megkérdezett elemzők között volt aki csodálkozott a ma megjelent államháztartási adatokon és volt aki pont erre számított, de abban mindenki egyetértett, hogy a Pénzügyminisztérium idei évre tervezett 3,8 százalékosra tervezett GDP-arányos államháztartási hiánya nem lesz tartható. A Raiffeisen Bank szakértői kiemelték, hogy meglepő volt a GDP-hez viszonyított 5,6 százalékos deficit, különösen, hogy a PM a legutóbbi napokban is 5,2 százalékról beszélt. A decemberi szufficit is jelentősen elmaradt a várttól, hisz alig a fele lett a szaktárca 150 milliárd forintos becslésének. Majoros György, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint azonban semmi meglepő nem volt az eredményben, hisz az utóbbi öt-hat év decemberi számadatait figyelembe véve irreális volt a Pénzügyminisztérium utolsó havi célkitűzése. Véleménye szerint a PM csak a befektetők bizalmát gyengíti azzal, hogy folyamatosan alulbecsüli az államháztartási deficitet. A szakértő úgy látja, a jövő évi költségvetésben igaz lehet, hogy a megszorító intézkedések egy százalékponttal csökkentik az áht-hiányt, ám mivel a bázis eleve magasabb lesz, várhatóan az év végi deficit 4,5-4,6 százalékra rúg majd; ez egyébként megegyezik a Raiffeisen elemzőinek jóslatával is.
A Reuters konszenzusa 2004-re 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott ki. Az egyes prognózisok között nagyok az eltérések, a fiskális szigor hitelességébe vetett hittől függően. Van aki szerint a tervezettől elmaradó GDP-növekedés miatt kieső bevételeket bőségesen kompenzálhatják az infláció meglódulásából származó többletbevételek; mások szerint a magasabb infláció miatt az áthúzódó tételek között megnőnek a jóléti kiadások is.
