Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ugyan legkorábban hétfőn derül majd ki, hogy az ellenzéki pártok támogatják-e az iraki rendezésben való magyar katonai részvételt, az MTI úgy tudja: a szaktárcánál már elemzik az esetleges szerepvállalás részleteit, hogy a politikai döntést követően azonnal megkezdődhessen a konkrét tervezés. Az előzetes tervek szerint a 300 magyar katona a rendfenntartói vagy az őrzési és biztosítási feladatok mellett speciális műszaki tevékenységet is végezhetne: az alakulatnak része lehetne egy víztisztító szakasz is.
Utóbbi egység katonái a szentesi alakulattól kerülhetnének ki, ők olyan speciális eszközökkel rendelkeznek, amelyek segítségével a nagyon szennyezett vizet is meg tudják tisztítani. Ilyen katonai képességgel nagyon kevés hadsereg rendelkezik.
A katonák kiválasztása várhatóan nem jelent majd megterhelő feladatot a Magyar Honvédség számára, hiszen már az afganisztáni szerepvállalás tervezésekor is rengetegen érdeklődtek a részvétel iránt. Akkor azonban az ellenzéki pártok nem támogatták a magyar fegyveres részvételt, így a katonák most örömmel fogadták egy újabb külföldi szolgálat esetleges lehetőségét. Az iraki misszió magyar katonái elsősorban a Magyar Honvédség szolnoki, egri és szentesi alakulataitól kerülhetnének majd ki, de más egységektől is várnának jelentkezőket. A szolnokiak a Magyar Honvédség szarajevói rendfenntartó kontingensében, míg a pristinai őr- és biztosító kontingensben a tatai, a debreceni és a hódmezővásárhelyi alakulatok katonái tevékenykednek.
Az iraki misszió katonái egyébként várhatóan ugyanannyi pénzt keresnének, mint Szarajevóban vagy Pristinában szolgáló társaik: beosztástól függően 1000-1500 dollárt kaphatnának havonta az itthoni illetményük mellé. A honvédelmi tárca vezetői úgy vélekednek, hogy nem tenne jót Magyarország tekintélyének, ha kitérne a részvétel elől, hiszen szinte mindegyik NATO-tagállam, továbbá jónéhány, a jövőben csatlakozó ország jelezte részvételét a rendezésben.
A hírek szerint Románia 800, Csehország 250, Lengyelország pedig több mint 1000 katonával vesz majd részt a rendezésben, így Magyarország számára is presztízsértékű lenne, ha 300 katonát küldhetne a misszióba. Az Egyesült Államok egyébként hat hadosztályt szeretne a térségbe küldeni, amelyek közül kettő nemzetközi lenne. Ezek egyikét várhatóan Lengyelország vezeti majd.
Ugyan a magyar részvétel pontos költségeit még csak megbecsülni lehet, az már most biztosnak látszik, hogy a logisztikai utánpótlás egyszerűbb és olcsóbb is lenne, mint az afganisztáni misszióé. Irak ugyanis közelebb van, mint Afganisztán, és akár közúton is viszonylag gyorsan megközelíthető. A logisztikai utánpótlást várhatóan a Magyar Honvédség saját eszközeivel is meg tudná oldani, így nem kellene más országok segítségét igénybe vennie. Az afganisztáni magyar egészségügyi kontingens utánpótlása ugyanis eléggé bonyolult: a Németországba kijuttatott eszközöket az ukrán hadsereg szállítja a helyszínre.
