Március elsejétől, aki vásárlásonként húszezer forintnál többet költ, számíthat arra, hogy mindenképp áfás számlát nyomnak a kezébe. Ehhez csupán az kell, hogy – a nagy összegű költés mellett – bizonyos árucikkekből kereskedelmi mennyiséget vásároljon. A pénzügyi tárca rendelettervezete szerint a 3000 forintnál kevesebbe kerülő cikkekből 10 darabot, 50 ezer forintnál drágább cikkből pedig kettőt kell venni ahhoz, hogy kötelezően áfás számlát kapjon valaki.
A rendelettervezet másik pontja szerint azoknak, akik a meghatározott mennyiségek ötszörösét veszik meg, már áfaalanyiságukat is igazolniuk kell. Vagyis: három rekesz (hatvan üveg) sör megvásárlása a pénzügyi tárca szerint már olyan nagykereskedelmi tevékenység, amit csak cégek, egyéni vállalkozások folytathatnak.
A Pénzügyminisztérium azért váltana az áfás számlákra, mert a nyugtákkal nem elégedett, hiszen azzal – mint a rendelettervezet indokolásából kiderül – „az áruk útja mennyiségben nem követhető, vagyis – különösen az import eredetű termékek – ellenőrizhetetlen módon adózás nélkül szívódhatnak fel a kereskedelemben”. A PM kifogásolja hogy jó pár olyan kereskedő (vendéglátós) van, aki beszerzéskor azért nem kér számlát, hogy így ne maradjon nyoma annak, kitől, mikor, miből, mennyit vásárolt. Mivel ő nem mindig ad nyugtát, a beszerzések elfedésével könnyen eltitkolhatja vállalkozása valós forgalmát, amivel jelentős mértékű adó befizetésétől tekinthet el.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a pénzügyi tárca jelenlegi elképzeléseivel nem lehet elérni a kitűzött célt. A módosítás ezért indokolatlan többletadminisztrációt ír elő a kereskedők számára.
