Van esély a megállapodásra az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén - véli mindhárom fél. Az OÉT legutóbbi, november 16-i ülésén nem született megegyezés a munkavállalók életminőségének és munkakörülményeinek javítását célzó csomagról sem, amelyet a munkavállalói oldal terjesztett elő. Amennyiben pozitív visszajelzést érzékelnek, akkor a munkavállalói oldal kész tárgyalni a bérajánlás és a minimálbér mértékéről. Egyes vélemények szerint a múlt hét végi kongresszusa előtt nem kívánt érdemi engedményeket tenni.
Korábban a munkavállalói oldal - a 2003-as adóterhekre és az uniós csatlakozásra is hivatkozva - 6-10 százalékos átlagkereset-növekedést és 54 ezer forintos minimálbért követelt, ugyanakkor az erre vonatkozó álláspontjukat módosítanák, amennyiben a másik két oldal elfogadná ajánlásukat. Eszerint a kormányzati ciklus végére 40-ről 38 órára csökkenne a heti munkaidő, továbbá javasolják, hogy januártól lépjen életbe a végzettség szerinti differenciálást lehetővé tevő minimálbér-tarifarendszer.
Kompromisszumkészségről számolt be Károlyi Miklós, a munkaadói oldal soros elnöke is. Ezzel együtt a munkaadók továbbra is ragaszkodnak az 50 ezer forintos minimálbérhez. Egyik fő érvük szerint a leginkább érintett vállalkozások - az idei 15 milliárd forinttal szemben - jövőre egyelőre nem kapnak minimálbér-kompenzációt. Károlyi szerint a munkáltatók jövőre 10 milliárd forintos támogatást kértek, míg 2004-ben már 5 milliárd forinttal is beérnék. A 38 órás munkahétről is csak az előbbiek függvényében tárgyalnának.
A munkaadói és a kormányzati oldal érvelése szerint azért nem indokolt a minimálbér emelése, mert a munkavállalók a legkisebb bér adómentessé tételével mintegy hatezer forint többletjövedelemhez jutnak. A munkaadók és a munkavállalók vélhetően még ma kétoldalú, informális tárgyalást folytatnak az ügyről, hogy az OÉT plenáris ülésén mindenképpen döntés szülessen a két legfontosabb kérdésről, a minimálbérről és a bérajánlásról.
