Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem egy újságíró él-hal az olcsó csecsebecsékért, amelyekkel a különböző cégek sajtótájékoztatóikon meglepik a megjelenteket. Sőt akad, aki kétszer áll sorba, mert két gyereke van, akiknek továbbadhatja a kapott tárgyakat.
A vállalati ajándékozás területén némely nagy multinacionális cégnél ma is „káosz” van, amelyet csak mostanában kezdenek rendbe rakni. A reprezentációs költségeken, a vállalati ajándékozásra szánt pénzen igenis lehet spórolni – állítják a szakemberek. Sok cégnél milliókat fecsérelnek el, mert a vállalatnak nincs egységes ajándékozási politikája, s erre főként karácsony tájékán jönnek rá, amikor az ajándékozás az egyik legégetőbb problémává válik. Néhol van egyenajándék, ám a felső- és középvezetők – attól tartva, hogy a partnerek és alkalmazottak már ráuntak arra – magukhoz ragadják a kezdeményezést, és súlyos tízezer forintokért küldenek ajándékokat a konkurens vállalatvezetőknek vagy az ügyfeleknek.
Ez a koncepciótlan pazarlás természetesen nem minden Magyarországon tevékenykedő multinacionális vállalatra jellemző; például az építőiparban működő Wienerberger Rt. hosszú idő óta egy kézben tartja a reprezentációs költségeket és központosította az ajándékozást is. Erre szükség is van, mert hatalmas összegeket költenek, főként az év végén – tudtuk meg a cégtől. Ezek után pedig sok adót kötelesek befizetni, tekintve, hogy az ajándékozás után az államot is meg kell lepni egy csinos összeggel. (Minden 500 forint fölötti csomag adóköteles.)
A Wienerberger többféle ügyfélkörnek ad minden év végén ajándékot. Számukra a legfontosabbak a kereskedők és az építészek. Év végén e partnereket egy komolyabb összegű ajándékkal lepik meg. Év közben a reprezentációs alapból olcsó szóróanyagokkal kedveskednek, például füzetekkel, tollakkal, kulcstartókkal. Idén októberben azonban új ötlettel álltak elő. A cég egy előadóművészt szponzorál, s ajándékként az ő egyik koncertjére adnak minden partnerüknek egy-egy belépőt. Mostanában a vállalati ajándékozásba a public relations is beleszólhat.
Hallani azonban olyan nagyvállalatról is, amely az idén nem kíván ajándékozni. Az eredetileg erre szánt pénz 90 százalékából inkább egy civil szervezetet, alapítványt támogat, a fennmaradó 10 százalékból pedig hirdetéseket ad fel, amelyben megköszöni partnereinek az együttműködést. Ezt a technikát egyelőre vitatják a cégeken belül.
Az ajándékozást egy kiterjedt leányvállalati hálózattal működő cég – mint például a Wallis Rt. – belülről oldja meg. A magyar cégcsoport többségi tulajdonában áll a Parád Kristály Manufaktúra, amely egyedi tervezésű ajándéktárgyakat és kristálytermékeket készít. A Wallis főként ilyen tárgyakkal lepi meg üzleti partnereit, ám a cégnél egyáltalán nem jellemző a komoly ajándékozás. Elsősorban az olcsóbb, de egyedi kivitelű ajándékokat részesítik előnyben. Az egyetlen nagyobb reprezentációs költség az év végén merül fel, amikor a 120 jogi egység felső vezetőit egy konferenciára hívják meg, ahol megbeszélhetik egész éves tapasztalataikat, s ezen a rendezvényen választja meg a Wallis az év menedzserét, aki egy drága órát kap ajándékba.
Akad olyan cég, amelyre egyáltalán nem jellemző az ajándékozás. Ilyen például a Tesco; nagyon ritkán fordul elő, hogy év végén ajándékkal kedveskedik a dolgozóinak, vagy a partnereinek.
A szakemberek szerint a következő években komoly változás várható a cégek ajándékozási, illetve reprezentációs büdzséjében. Egyrészt azért, mert az ajándékok után jelentős adót kell befizetni, másrészt leszoknak arról, hogy nem profilba illő, használhatatlan ajándéktárgyakkal bombázzák a partnert, vagy konkurens cég vezetőit. A tendencia most az olcsó, használható és egy-egy vállalat profiljába vágó ajándéktárgyak felé tolódik. Az említett költségvetéssel gazdálkodó szakemberek némi kreativitással milliókat spórolhatnak meg egy nagyvállalat számára, amely akár év végén ajándék helyett szétosztható az alkalmazottak között.
