A májusi növekedésben a KSH szerint szerepet játszott, hogy az első négy hónapban a kiskereskedelmi forgalom gyors növekedését okozó tényezők – vagyis a jelentős bérkiáramlás, a kiskereskedelmi árak emelkedésének mérséklődése – továbbra is fennálltak. Az összesített (jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számított) kiskereskedelmi forgalom értéke májusban 499 milliárd forint, az első öt hónapban 2194 milliárd forint volt. A májusi eladások változatlan áron az előző év májusi szintet szezonálisan kiigazítva 8,9, kiigazítás nélkül 9,9 százalékkal haladták meg, az első öt havi értékesítési volumen pedig kiigazítás nélkül 12,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest.
Bár a nemzetközileg összehasonlítható (jármű- és üzemanyag-forgalom nélkül számított, munkanappal kiigazított), májusi 6,7 százalékos index jelentősen meghaladta az EU 15-ök átlagában ez év első négy hónapjában elért 1,1-2,5 százalék közötti indexeket, nem példa nélküli: az Egyesült Királyságban és Spanyolországban folyamatosan hasonló nagyságrendű bővülés volt.
Az egyes tevékenységcsoportok kiigazítás nélküli forgalmának dinamikája eltérő, az átlagosnál jobban, 17,6 százalékkal bővült például májusban az egy évvel korábbihoz képest a textil-, ruházati-és lábbeli-, s 11,6 százalékkal a kultúr- és egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem. Az átlagos növekedéshez közeli, 9,0 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem és 7,9 százalék az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem bővülése. Mérsékeltebben, 4,2 százalékkal nőtt a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, 3,3 százalékkal pedig a bútor-, műszakicikk- és vasáru-kiskereskedelem forgalma.
A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem első négy hónap átlagában számított 34 százalékos, rendkívül dinamikus bővülése májusban 17,2 százalékra csökkent. A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem tavaly májusi szinthez viszonyított 10,1 százalékos növekedése ugyanakkor közel áll az előző négy havi átlagos 10,8 százalékos növekedéshez.
