Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU hamarosan bevezetendő rendelkezése több száz növényvédő szer forgalmazását korlátozza majd, s a vizsgálati szempontok között szerepel a tűz- és robbanásveszély is.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a növényvédő szereken kívül a növekedést szabályozó regulátor anyagok között is található tűzvédelmi szempontból veszélyes kemikália. A kertészeti kultúrákban használt gyökérképződést serkentők, valamint az érésgyorsító és érésszabályozó vegyületek – amelyek többségét a betakarítás előtt alkalmazzák – több típusának tárolása és felhasználása ugyanolyan elővigyázatosságot követel meg, mint a többi tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szeré.
Abban a szakemberek megegyeznek, hogy munka- és balesetvédelmi szempontból a legnagyobb biztonság akkor érhető el, ha a felhasználók a különböző készítmények közül egyre többen a nem gyúlékony vegyszereket részesítik előnyben. Ehhez azonban radikális szemléletváltozásra van szükség, mert Magyarországon a nem lobbanékony növényvédő szerek felhasználásának aránya jelenleg jóval kisebb, mint a hagyományos, lángragyúló vegyületeké. A jelenleg forgalomban lévő növényvédőszerek körülbelül tíz százaléka tűz- és robbanásveszélyes, negyven százaléka tűzveszélyes, és csak öt százaléka mérsékelten tűzveszélyes. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon forgalomban lévő növényvédő szerek több mint fele, ötvenöt százaléka gyúlékony. A Magyarországon kapható növekedést szabályozó vegyületeknek is körülbelül 10 százaléka minősül tűzveszélyesnek.
Most komoly aktualitása van ennek, s a betakarítás nemcsak nyáron, még kora ősszel is tart. Ez az időszak, amikor a termelők a növényvédő szerek közül a termés betakarítását segítő lombszárító anyagokat, a növekedést szabályozó szerek közül pedig az egyenletes érést, illetve a gyümölcsök gépesített szüretét megkönnyítő vegyületeket használják. Munka- és tűzvédelmi szempontból csak a lombszárító vegyszerek tekinthető kivételesnek, mivel ezek többsége ma már nem tűzveszélyes szerekből áll. Ugyanakkor a növényvédelem egyéb feladatainak elvégzéséhez Magyarországon a fentiek szerint ma még a tűzveszélyes szerek vannak többségben, márpedig ezek továbbra is lehetséges veszélyforrást jelentenek, amit csak gyökeres szemléletváltozással lehet csökkenteni, figyelemben tartva a tűz- és balesetvédelmi szempontokat. Ennek egyik megoldása lehetne, ha a gyártók és a kereskedők az árviszonyok alakításával sarkallnák a termelőket a nem tűzveszélyes vegyszerek használatára.
