Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormány tervei szerint az államháztartás hiánya az idei, uniós metodika alapján számolva várhatóan 6 százalékos GDP-arányos deficit után jövőre 4,5 százalékra csökken, majd 2004-ben újabb másfél százalékpontos mérséklés következhet – közölte Medgyessy Péter miniszterelnök Koppenhágában, Anders Fogh Rasmussen dán kormányfővel tartott tárgyalása után. Medgyessy határozottan kijelentette, hogy ezt a megcélzott deficitcsökkentési célt megvalósíthatónak tartja.
László Csaba pénzügyminiszter a napokban szintén bejelentette, hogy a pénzügyi tárca tervei szerint a következő két évben egyaránt másfél százalékponttal csökkenne az államháztartás GDP-arányos deficitje. Az éves infláció pedig 2003 decemberében 4,5 százalék, az éves átlagos pénzromlás pedig öt százalék lehet.
Mindez ahhoz szükséges, hogy Magyarország minél előbb az eurózóna tagja lehessen. A jegybankkal vallott közös cél ugyanis az, hogy már 2007-ben bevezesse az eurót Magyarország. Ehhez pedig az kell, hogy lehetőleg 2004-re teljesítse a maastrichti kritériumokban megfogalmazott feltételeket. A tervek szerint e hét péntekén tárgyal a kormány a következő évek makropályájáról, augusztusban kell ugyanis benyújtani az EU-nak az előcsatlakozási program részeként e dokumentumot is.
A jelek szerint a kormány kompromisszumra jutott a jegybankkal az inflációs célokról is. A kormány olyan antiinflációs pályát vázolt fel, amely nem mond ellent a jegybanki céloknak, emiatt sem az idei, sem a jövő év végi inflációs célt nem kell megváltoztatni – mondta még a múlt hét végén Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Véleménye szerint a piacok szempontjából egyébként sem lenne jó üzenete a változtatásnak. Werner akkor üdvözölte a pénzügyi tárca tervezett államháztartási hiánycsökkentését.
Az elemzők véleménye szerint az a legjobb hír, hogy azonos álláspontra jutott a gazdaságpolitika két fő aktora a legfontosabb makroszámokról. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője úgy véli, hogy az együttes kiállás nyomán visszatérhet a magyar gazdaságpolitikával szembeni bizalom. Az utóbbi néhány hét ugyanis a jegybank és a kormányzat közötti véleménykülönbségtől volt hangos. A bizalom visszaszerzése azonban hosszú folyamat, emiatt a forint árfolyama csak lassan erősödhet vissza az egy hónappal korábbi szintre. Nagy szerint a megcélzott másfél százalékpontos hiánycsökkentés meglehetősen kemény, ennél kisebb mértékű szigor is elég lehet az uniós kritériumok teljesítéséhez.
Ha végül ilyen feltételekkel állapodik meg a PM és a jegybank, az nagyon pozitív hír a piacok számára – állapítja meg Zsoldos István, a CA-IB elemzője. Miközben ugyanis az MNB hitelessége nem csorbul a jövő évi inflációs cél elérhetősége kapcsán, a kormány vállalja, hogy érezhető fiskális szigort valósít meg, ezzel is könnyítve a dezinfláció útját. Ez javíthat a magyar fizetőeszköz árfolyamán. Ha viszont a forint nem fundamentális okok, hanem a külföldi hírek miatt gyengélkedik, úgy egyelőre nem várható gyors javulás.
