Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állam tulajdonában jelenleg mintegy 500 ezer hektár termőföld van, ami korábbi kezelőitől – a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) és az ÁPV Rt.-től – a két országgyűlési választási forduló között átkerült a Magyar Nemzeti Földalap (NFA) Kht.-hez. Ezekből a földekből egyes értelmezések szerint 360 ezer hektárt adna el az állam, bár a területek túlnyomó részét jelenleg gazdasági társaságok, szövetkezetek bérlik. A földalap ezeket a földeket valóban értékesítheti, elcserélheti vagy haszonbérletbe adhatja, ez azonban csak a vonatkozó szabályozás elfogadása, a földvagyon ellenőrzése után lehetséges, nyilvános versenytárgyalások útján, az értékesítési szabályozást pedig a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek kell jóváhagynia (NAPI Gazdaság, 2002. április 17. szám, 3. oldal). Nyugodtan mondhatjuk sok a dolog egy ilyen árverés sorozattal, ehhez képest a -Nemzeti Földalap vezetőjét állítólag nemcsak a NAPI Gazdaság hajkurászta hiába, hanem a Miniszterelnöki Hivatal is.
Az értékesítésről szólva a miniszterelnök is kitért arra, hogy a szóban forgó állami földterületek korábban megkötött haszonbérleti szerződésekkel terheltek, de ennek ellenére is versenytárgyalásra bocsátják azokat. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint a Ptk. és a földtörvény szerint termőföldet haszonbérletbe adni csak határozott időre – legfeljebb tíz évre, az NFA részéről 50 évre – lehet, s a bérbeadó személyének megváltozása nem lehet indok arra, hogy a haszonbérleti szerződést felmondják. Indok lehet a bérlő részéről annak súlyos betegsége vagy a bérbeadó részéről a bérlő súlyos vétségei, például környezeti szennyezés. Ez csak határozatlan idejű szerződésnél lenne lehetséges a gazdasági évet követő hatodik hónap után, a határozatlan idejű haszonbérletet azonban a termőföldre a két fenti jogszabály együttesen kizárja.
A kormányfő utalt arra, hogy az értékesítési eljárást a földtörvény, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény világosan rögzíti: a versenytárgyalást az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok figyelembe vételével kell megtartani, s az elővásárlási jog kedvezményezettjeit külön-külön kell a versenytárgyalásba bevonni. A hatályos földtörvény – az 1994. évi LV. törvény tavalyi módosítása – nyomán mindenesetre az elővásárlási jog elsőként a szomszédban termelő családi gazdálkodót illeti meg, s hatodikként csak utolsóként szerepelnek a sorban az eladás előtt lévő vagy már privatizált egykori állami agrárcégek tulajdonosai, de csak a cégek által bérelt földek esetében. Az ügyben érintett magas beosztású kormányhivatalnok lapunknak elmondta: nincs titkos záradék az eladott agrárcégek földbérleti szerződésében, amely az érintett cégek tulajdonosainak külön – ennél kedvezőbb pozíciójú – elővásárlási jogot biztosítana. Borókai Gábor kormányszóvivő pedig érdeklődésünkre hangsúlyozta: a keddi kormánydöntés nyomán napokban megjelenő kormányrendelet szerint olyan földet nem is adhat el az NFA, amelyet a 12 privatizált agrárcég jelenleg bérel. A versenytárgyalás tehát nyílt lesz, de az elővásárlási jog szerint csak az NFA előtt szereplők vehetnek majd részt rajta.
Elővásárlási sorrend*
1. Családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagjai – ebben a sorrendben –, ha az eladandó termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül szomszédos.
2. Közös háztartásban élő családtag.
3. Helyben lakó szomszéd.
4. A magyar állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
5. A haszonbérlő, feles bérlő és részes művelő, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki.
6. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosai azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ.
*Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. A sorrend az elővásárlásra jogosultak között egymással szemben is érvényes.
Forrás: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény
Utóbbi persze nem zárja ki, hogy a cégek tulajdonosai – akár más magyar magánszemélyek – családi gazdálkodóként vagy lakóhelyükön helyben lakóként földet vásárolhassanak – hitelből. Horváth József, a A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. szóvivője lapunknak arról beszélt, hogy az MFB-nél hamarosan elkészítik az állami tulajdonú földek értékesítésére vonatkozó hitelkonstrukciót. Megerősítette tehát lapunk korábbi értesülését, miszerint erre nincs forrás a leendő vevőknél, s az új hitel feltételei hasonlóan kedvezményesek lesznek, mint amit a családi gazdálkodók, a kis- és közepes agrárüzemek igényelhetnek az MFB leánycégénél, a Konzumbanknál például földvásárlásra (NAPI Gazdaság, 2002. május 2. szám, 1-3. oldal). Horváth nem tartotta kizártnak, hogy a vevők a termőföld teljes vételárát kölcsönből finanszírozhatják majd. A Konzumbank április végéig 2727 agrárhitel kérelmet fogadott be, a 70,6 milliárd forintnyi hitelből 47,5 milliárdot kértek a családi vállalkozások, az összeg 17 százalékát termőföld vásárlásához. A már működő hitel kondíciói rendkívül kedvezőek: a teljes hiteldíj 7,01 százalék, amit öt évre rögzítettek. A családi gazdálkodók a termőföld vásárlást teljes mértékben hitelből finanszírozhatják, ha a megvásárlandó terület nem haladja meg a 300 hektárt. Az 1-300 millió forintos hitelek futamideje 10-20 év lehet, a tőketörlesztésre 1-2 év türelmi idő adható. Az állam a termőföld tulajdon 100 hektárig való növeléséhez felvett hitelekre 100, nagyobb mértékű növelésekor 50 százalékos kamattámogatást ad.
L. L.
