Idén a szocialisták nem változtatnak a lakáshitelezés rendszerén, a jövőben azonban a magánerős építkezés és az önkormányzati bérlakás építés mellett támogatnák a szövetkezeti építkezéseket és a vállalkozói bérlakásépítést is, s mindemellett bevezetnék a lakásbérleti támogatást is. Csabai Lászlóné szerint a szövetkezeti, illetve a vállalkozói bérlakás építési támogatás révén évente 5-5 ezer lakás épülhetne.
Csabai Lászlóné, az MSZP szociálpolitikai kabinetjének vezetője, a párt eredeti tervei szerint, a lakásügyekért felelős poszton dolgozna az új kormányban, megbízatása azonban a SZDSZ-szel kötendő kényszerű koalíció miatt egyenlőre nem biztos. A szocialista párt a kampány során többször is ígéretet tett arra, hogy semmit sem vesznek el a Fidesz kormány által kialakított lakástámogatási rendszerből, de saját elképzeléseikkel kiegészítik azt.
A vállalkozói bérlakás építési támogatás azt jelentené, hogy az állam - egy egyenlőre ismeretlen arányban beszállna vállalkozók mellé bérlakások építésébe. Cserében ugyanakkor elvárná, hogy a lakbér úgy legyen megállapítva, hogy legkorábban 10-15 év múlva térüljön meg a vállalkozó befektetése. Csabai Lászlóné nem említette ugyan ,de nyilván a célok között szerepel az is, hogy a lakbérek ne zsebből-zsebbe vándoroljanak, hanem azt legális - az államtól a támogatás révén függő - vállalkozásokhoz vándoroljon, amelyek azután rendesen leadózzák azt.
A szövetkezeti lakásépítés az utóbbi időben kiment a divatból. Ez az a konstrukció, amikor magánemberek állnak össze egy társasház, vagy sorház építésére. Az ilyen szövetkezetek támogatásának módja egyenlőre nem ismert, de a jelenlegi lakástámogatási rendszer szerint sincs akadálya annak, hogy barátok, vagy építtetők közössége a támogatásokat igénybe véve húzzon fel egy társasházat, a különbség valószínűleg annyi lenne, hogy az MSZP által javasolt konstrukcióban az egész ház felépítésére adnának támogatást, míg most az egyes lakások leendő tulajdonosai maguk kapják meg az állami forrásokat.
Az MSZP lakbér támogatást is adna, ezt már közvetlenül a bérlőknek nyújtanák - nyilatkozta Csabai Lászlóné. Ezzel azonban könnyen saját farkába haraphat a lakbérkígyó - figyelmeztetnek szociálpolitikusok. Könnyen elérhető lakbértámogatás esetén ugyanis az állami támogatás egyszerűen beépülhet a lakbérekbe fölsrófolva ezzel a tarifákat. Az ilyen támogatás szakértők szerint csak akkor célszerű bevezetni, ha a piacon jelentős túlkínálat mutatkozik bérlakásokból, ekkor ugyanis a verseny miatt a támogatás nem dobja meg az árakat.
Hogy mégse legyen minden fenékig tejfel, az MSZP szeretné kiszűrni a jelenlelgi lakástámogatási rendszerből azokat az anomáliákat, amik visszaélésekre adnak lehetőséget. Ilyennek tekinti az Csabai Lászlóné azokat a hiteleket, amelyeknél az állami kamattámogatás és az adókedvezmény együttesen negatív reálkamatot eredményez, azaz az ügyfél a végső soron kevesebb pénzt fizet vissza, mint amennyit fölvett.
Ez nem elképzelhetetlen. Egy kiemelt kamattámogatásból épülő 9 milliós - jó, mondjuk nem túl nagy házikó - ma már saját erő nélkül is fölépíthető, ha az építtető képes más ingatlanokat fedezetként fölajánlani a banknak. Ebben az esetben 20 év alatt az építtető 12 millió forintot fizet vissza, viszont évente 240 ezer forintos adókedvezményben részesül, ami a teljes futamidő alatt 4,8 millió forint adómegtakarítást eredményez. Ebben az esetben a visszafizetett 12 milliót az adókedvezménnyel csökkentve a 7,2 milliós visszafizetésről beszélhetünk, vagyis a felépült ház tiszta haszna 1,8 millió forint, még akkor is, ha elfelejtenénk 20 évre bérbe adni.
