Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt fél év legmagasabb értékű indexe megerősítette azt a korábbi prognózist, hogy a nagyvállalatok rövidtávú jövőképe - a decemberi mélypont után - fokozatosan javul, az optimista vállalkozói vélemények aránya 2002-ben mindvégig meghaladta a kritikusnak tekintett 50 százalékot.
Az előrejelzésekben továbbra is meghatározó szerepet játszik a külgazdasági környezet pozitív irányú változása. Nemzetközi kutatóműhelyek előrejelzései szerint a világgazdasági fellendülés megindult, a növekedés 2002 második félévében és 2003-ban folyamatosan gyorsul. Az európai piacok élénkülése időben és intenzitásában valamelyest elmarad az USA és a globális gazdaság fellendülésétől. Németország december óta javuló vállalati bizalmi mutatói a recesszió végét jelzik, a fellendülés üteme azonban mérsékelt. A nagyvállalati kör fokozódó optimizmusához a gazdaság belső feltételrendszerének stabilitásába vetett bizalom is hozzájárul. A lakossági reáljövedelmek növekedését a háztartások fogyasztásnövekedése kíséri, a fogyasztást élénkítő gazdaságpolitika pozitív hatása a gazdasági növekedés fennmaradását vetíti előre.
A nagyvállalati kör fokozódó derűlátásában a világgazdasági konjunktúra élénkülése és a Széchenyi Terv gazdaságdinamizáló hatásának erősödése is feltételezhető. A gazdálkodók várakozásai szerint a keresleti oldal élénkülése a korábbinál dinamikusabb termelésnövekedést tesz lehetővé. A vállalkozások erősödő derűlátása tükröződik a termelésbővítési lehetőségek megítélésében. E szerint a márciusi 49 százalékkal szemben áprilisban a cégvezetők 62 százaléka növekedést prognosztizál, a növekedést feltételezők háromnegyede 5 százalék alatti termelésbővülést vélelmez. Márciushoz képest nem változott lényegesen a vásárolt készletek iránti kereslet, a szinten tartásra berendezkedő cégek aránya 53 százalék. Készletnövekedéssel 14 százalékuk, csökkenéssel egyharmaduk számol. A termelés bővítéséhez a vállalatok még mindig jelentős készletállománnyal rendelkeznek, érthetően azok mielőbbi felhasználására törekszenek.
A külpiaci konjunktúra változására érzékeny multinacionális, többségében vámszabadterületen működő vállalatok elmúlt évi teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. Külkereskedelmi aktivitásuk csökkenése kihatott a nemzetgazdaság egészére. 2002-ben európai piacaikon lassú élénkülést feltételezve az exportlehetőségek mérsékelt emelkedésével lehet számolni. A magyar gazdaság húzóereje a következő hónapokban is a belföldi fogyasztás bővülése lesz a külső egyensúly némi romlása mellett. A külföldi kereslet változatlanságát feltételezi a cégek kétharmada, ami a korábbinál 17 százalékkal magasabb arány. Termékei iránt érdektelenséget 8 százalékuk valószínűsít.
Ugyanakkor áprilisban 25 százalékról 37 százalékra emelkedett a bővülő belföldi keresletet prognosztizáló vállalatok aránya.
Mindezek ellenére a beruházási hajlandóság áprilisban tovább csökkent, ami mögött a vállalkozások további kivárása húzódik meg. A romló versenyképesség, az export csökkenő jövedelmezősége a vállalkozások felhalmozási szándékát negatív irányban befolyásolja. Februárhoz viszonyítva 11 százalékponttal 45 százalékra esett - és a 2001 utolsó negyedévét jellemző szintre jutott - a nagyvállalatok beruházási hajlandóságát tükröző mutató értéke. A termelő kapacitások várható kihasználtságát a korábbinál kedvezőbben ítélik meg a társaságok. Elégséges kapacitásháttérrel számol a cégek 54 százaléka, szűk keresztmetszetek kialakulását mindössze 4 százalékuk feltételezi. A márciusi 49 százalékkal szemben áprilisban 42 százalékuk nyilatkozott felesleges, kihasználatlan termelési háttérről saját cégénél, miközben a jelentős kapacitásfelesleggel rendelkezők aránya 9 százalékról 4 százalékra csökkent.
A legnagyobb vállalatok előrejelzése szerint a kilenc hónapja tartó dezinfláció folytatódik az üzemanyagárak átlagon felüli emelkedése ellenére is. A harmadik negyedévi infláció alakulását jelen pillanatban a még bizonytansággal övezett hatósági áremelkedések befolyásolhatják. A 2002. évi fogyasztói árak éves szintű változásáról nyilatkozva a cégek 33 százaléka 6-7 százalékos inflációs rátával számol, és 23 százalékról 33 százalékra emelkedett a 7-8 százalék közötti drágulást feltételezők aránya. A nagyvállalatok szerint az éves infláció átlagos értéke 7,0 százalék lehet, ami megfelel a márciusi felmérésben szereplő várakozásnak. A 2002. decemberi (12 havi) infláció várható értékét a cégek 40 százaléka az 5-6 százalék közötti sávba helyezi. Ennél kisebb drágulást 23, magasabbat 37 százalék feltételez. Értékesítési árait éves szinten a nagyvállalatok egyötöde nem kívánja változtatni, 2002-ben minden második cég 4-6 százalékkal tervezi növelni értékesítési árait. Az árak tervezett emelése az áprilisi átlag értéke 4,2 százalékot tett ki a nagyvállalati körben.
