Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A "Fidesz-közeli" privatizáció
A privatizáció a Fidesz vezette kormány hivatalba lépése óta lelassult. A bizonytalanság rövidebb időre az előző parlamenti választás után is jelentkezett, de most már két éve tart: mindmáig nincs nyilvánosan meghirdetett, átfogó és konzisztens privatizációs politika. Az ok nem pusztán a politikai ciklus szokásos hatása, és nem is csak az eladható vállalkozói jellegű vagyon megfogyatkozása, hanem a kormányzat kétlelkűsége, az állami tulajdont érintő szándékok felemás volta. Egyfelől ugyanis az állami vagyon közvetlen rendelkezési jogokat, átcsoportosítható forrásokat és jól fizető pozíciókat jelent, másfelől viszont szükség van az egyszeri bevételekre is.1998-tól a szórványos eladások legfontosabb célja a privatizációs tevékenység látszatának fenntartása volt. A privatizációs bevételek évi százmilliárd forint körüli szintje egy-egy akció következménye, nem pedig világos államtalanítási politika eredménye. A koalíció tovább halogatta a privatizációhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését: a kárpótlás, az önkormányzati járandóságok kifizetése vagy a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése továbbra is súlyos teher. A határozott stratégia hiánya rontotta a kormányzat szavahihetőségét és hitelességét, de súlyosak a tőkepiaci következmények is.Ahelyett, hogy tovább csökkent volna az állami tulajdonban ésszerűen nem működtethető vállalkozói vagyon, az elmúlt években visszaállamosítások történtek, részben kényszerűen (Postabank, Malév), részben gazdasági vagy szerződéses kényszer nélkül, "önkéntesen" is (Concordia Közraktározási Társaság, Bizományi Áruház Vállalat, a MOL gáz üzletágára vonatkozó tervek).Az állami vagyon feletti rendelkezési jogok minden korábbit felülmúló központosítása, az összes vagyonkezelő szervezet (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Magyar Fejlesztési Bank) felügyeletnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz rendelése világosan mutatja, hogy az állami vagyongazdálkodás nem az ésszerűsítést, a piaci átalakulást, az államtalanítást célozza, hanem a központi hatalom közvetlen rendelkezési jogainak erősítését és újraelosztási körének kiterjesztését.Csökkent a nyilvánosság, az Országgyűlés ellenőrző szerepe az állami cégek működése és a privatizációból származó bevétel felhasználása fölött. Nemcsak az ÁPV Rt. jövedelmet átcsoportosító szerepe erősödött, hanem emellett újabb rejtett csatornák jöttek létre (MFB, autópálya-társaságok).
Felgyorsítjuk a privatizációt
A szabad demokraták részben a sikeres privatizációs politika helyreállítása, részben a Fidesz és a kisgazdák teremtette zűrzavar és az ellenőrizetlen újraelosztás megszüntetése, részben saját értékeik, a minél nagyobb szabadság és a tiszta verseny érvényesítése érdekében fordulatot hirdetnek az állami vagyon kezelésében és eladásában. A privatizációt nemcsak folytatni kell, hanem fel kell gyorsítani, és be kell fejezni.Az állami tulajdon ésszerű mértékre szorításához először is el kell készíteni az aktuális vagyonleltárt. Ennek céljai a következők:Felderíteni, milyen magán és intézményi hasznok származtak a közérdekűnek álcázott vagyonátcsoportosításokból és eladásokból (Postabank konszolidáció, követelések értékesítése, MFB tőkeemelés, más állami és magántársaságok egyedi támogatása).Létrehozni az áttekinthető és nyilvános vagyonregisztert az átfogó és radikális privatizálás, valamint az ésszerű állami vagyongazdálkodás alapjainak megteremtése érdekében. Ez egyúttal az állami vagyonkezelésének egységes szervezetbe telepítéséhez is szükséges.Felülvizsgálni a magánkézbe adás kiterjesztése szempontjából a jelenlegi törvények szerint eladható vagyont, a tartós állami tulajdonba tartozó cégek körét és a zárolt részesedés nagyságát, valamint a teljes kincstári vagyont. A kiindulópont a közvetlen állami befolyás és feladatkör radikális csökkentése. Azokat az ingatlanokat, cégeket és részvénycsomagokat, amelyekre a szűkített kormányzati szerep betöltéséhez nincs szükség, a lehető leggyorsabban értékesíteni kell.Felmérni a privatizációs bevételek várható nagyságát és előre, a nyilvánosság által ellenőrizhető módon meghirdetni a források felhasználásának céljait.A gyors és átfogó értékesítés a kisebbségi részesedések körében jelenthet tőzsdére vitelt vagy más nyilvános aukciós rendszert, ami a kárpótlási jegyek felszívására és a magánnyugdíjalapok megerősítésére is alkalmas. A felgyorsult privatizáció során előre meghirdetett ütemben (lehetőleg két év alatt) be kell fejezni a privatizációhoz kapcsolódó törvényi és peres kötelezettségek teljesítését, előre sorolva a kárpótlást, az önkormányzati járandóságokat és a környezetvédelmi feladatokat.18.4 Változatlan intézményi keretekA privatizáció felpörgetéséhez nincs szükség az intézményi keretek változtatására, mert ez csak zavarokat okozna, és ismét évekre elhúzná a folyamatot.A feladatok és felügyeleti körök változása egy ponton biztosan ésszerű: a Magyar Fejlesztési Bank teljes vállalati és banki portfolióját át kell csoportosítani az ÁPV Rt.-hez. Ezt követően az MFB akár meg is szüntethető. A Kincstári Vagyon Igazgatóság feladata - az Országgyűlés döntéseire és a központi közigazgatási szervek közreműködésére alapozva - az állami ingatlan vagyon felmérése, a regiszter összeállítása. Ez jórészt már megtörtént. Az értékesítésre javasolt, illetve ma is eladható vagyont az ÁPV Rt. viszi piacra. Az ÁPV Rt.-hez tartozó mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalatok, valamint a Volán vállalatok sorsát ágazati szempontok szerint kell eldönteni. (A szabályozás részleteiről azonban az Európai Uniós csatlakozás fényében érdemes dönteni.) Ha és amennyiben indokolt az állami tulajdon fenntartása, akkor ezek a cégek visszaadhatók a szakminisztériumoknak. Azon cégek esetében, ahol erre nincs szükség - s gyanúnk szerint ez a helyzet a 70 cég többségénél -, a társaságok privatizációját kell célul kitűzni. Mindezeket követően az ÁPV Rt. aktív működése befejezhető. A szerződések utógondozására, az irattár védelmére a közel 300 főt foglalkoztató mai létszám töredéke is elegendő.Részben a csatlakozás, de részben számos részpiac ezt megelőző liberalizálása szükségessé teszi a korábbi monopóliumok tevékenységének újraszabályozását, valamint a versenyszabályozás függetlenségének és hatékonyságának jelentős megerősítését. Ez egyben lehetőséget teremt az elmúlt években elkövetett privatizációs tévedések és szabályozási gyengeségek korrigálására, a verseny szervezeti és intézményi feltételeinek javítására, így a fogyasztók és a kisebb cégek kiszolgáltatottságának enyhítésére.Az antimonopolista felülvizsgálatnak ki kell terjednie a jelenleg költségvetési szerveknek fenntartott tevékenységek "piacosítására" is. A magánkézbe adás kiszélesítése azt is jelenti, hogy a következő években túl kell lépni a privatizáció szűk, csak az állami vagyon eladására összpontosító értelmezésén, bevonva a fogalom körébe az állami feladatok átvállalását magánbefektetők által. Ez a privatizáció nem bevételt hoz, hanem kiadásokat takarít meg a költségvetés számára, miközben bár magasabb díjakat, de jobb minőségű szolgáltatást és választási lehetőséget ad a fogyasztónak. Mivel ezek a folyamatok a jelenleginél szélesebb körben érinthetik többek között az egészségügyet, az oktatást és a hatósági feladatok sok szegmensét, a privatizáció a jövőben még inkább összekapcsolódik a szintén felgyorsításra váró államháztartási reformmal.
