Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző hónapokhoz hasonlóan márciusban is jelentős eltérések mutatkoztak az egyes közvéleménykutató-cégek adatai között (lásd 1. sz. táblázat). Márciusban - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a Gallup és a Szonda Ipsos értékei között vannak a legnagyobb eltérések. Míg a Szonda Ipsos a biztos szavazó pártválasztók körében 5 százalékos Fidesz-előnyt regisztrált, addig a Gallupnál ez az előny 11 százalékos.
A kampánycsendet megelőző legutolsó felmérések azonban két jelenségre egyértelműen rávilágítanak. Egyrészt megegyeznek az intézetek abban, hogy a részvételi hajlandóság az utóbbi időben nőtt. A válaszadók 70- 75 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy szavazni április 7-én. Korábbi tapasztalatokból tudjuk azonban, hogy többen nyilatkoznak biztos részvételi szándékról, mint ahányan ténylegesen szavaznak. Ezért a közvéleménykutatók becslést adtak a részvételi arányra vonatkozóan. E becslések egymáshoz igen közeli értéket mutatnak: a részvételi arány valamennyi intézet szerint 63-64 százalék körüli lesz.
A másik világosan kimutatható tendencia a Fidesz-MDF választási szövetség erősödése. A Fidesz-MDF minden cég adatai szerint átvette a vezetést az MSZP-től. A kormányzópárt népszerűségének növekedése március elején indult meg. Januárban és februárban még úgy tűnt, a szocialisták lendületbe kerültek, az MSZP támogatóinak tábora folyamatosan gyarapodott. Múlt havi mandátumbecslésünkben még biztos szocialista parlamenti többséget valószínűsítettünk. A szocialisták erősödése azonban márciusban megakadt és a Fidesz átvette a vezetést. (2. sz. táblázat)
A legfrissebb pártpreferencia-adatok szerint három pártnak van esélye a parlamenti küszöb átlépésére: a Fidesz-MDF szövetségnek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. A MIÉP egyetlen felmérés szerint sem lépi át a bejutási küszöböt, így a harmadik erőt a liberálisok képviselik. . Figyelemreméltó azonban a Centrum Párt népszerűségének növekedése. A párt jelenleg 3-4 százalékon áll, de a Gallup Budapesten 7 százalékos biztos szavazói támogatást mért Kupa Mihály pártjának (szemben a MIÉP 4 százalékos támogatottságával). Mérhető, ám a küszöb alatt maradó támogatottsággal bír a Munkáspárt. Továbbra is kizártnak tűnik a kisgazdák parlamentbe jutása.
Az intézetek adatait alapul véve, valamint tekintettel a magyar választási rendszer torzításaira modelleztük azt, hogy miként alakulna az új Parlament összetétele, ha most vasárnap lennének a választások. A biztos szavazó biztos pártválasztók körében mért népszerűséget egyéni választókerületekre bontva - az 1998-as választókörzeti/országos aránnyal korrigálva a szavazási hajlandóságot is figyelembe véve - egyéni jelöltre és pártlistára leadott szavazatokká konvertáltuk 50 esetben, minden esetben +/-5 százalékos eltéréssel. Az így kapott eredményeket a választójogi törvény számítási módja szerint összesítettük. A módszer követi Kenneth R. Benoit-nak a Századvég folyóirat 1997. nyári számában, "Az 1998-as parlamenti választások előrejelzése" címmel publikált tanulmányában leírt elveket. A második fordulóban a gyengébben szereplő MIÉP-es és szabad demokrata jelöltek visszalépésével számoltunk.
Ezek alapján kimutatható, hogy az első fordulóban a 176 egyéni körzetből 16-65 helyen lesz eredmény, míg a többi helyen második forduló dönt majd. A 3. sz. táblázat mutatja, hogy mind a négy cég adatai alapján a Fidesz-MDF fog több parlamenti helyet megszerezni az első fordulóban.
A második forduló modellezésekor abból indultunk ki, hogy az SZDSZ és a MIÉP jelöltjei visszalépnek a szocialisták vagy a jobboldali jelöltek javára. Érdemes tehát megvizsgálni azt, hogy a március folyamán tovább erősödött kisebb pártok milyen eséllyel jutnak be a második fordulóba. Az adatokból jól látszik, hogy a "harmadik erőért" folyó versenyt az SZDSZ nyerheti. Meglepő azonban, hogy a Gallup és a Tárki adatai alapján a Centrum Pártnak több képviselőjelöltje juthat be a második fordulóba, mint a MIÉP-é. Vagyis a negyedik helyért folyó verseny még nyitott. A Centrum Párt a parlamentbe jutásra is esélyes. A párt támogatottsága 3-4 százalék körüli. A Centrum Párt bizonyos szempontból "sötét folt" a magyar politikában: nem tudni, támogatói hogyan reagálnak majd a választásokig hátralevő idők politikai eseményeire és azt sem tudni, a második fordulós visszalépések esetén melyik oldalra szavaznának. A Centrum parlamentbe jutási esélyeit mindenképpen csökkenti azonban az, hogy csupán 137 körzetben tudott egyéni jelöltet állítani. Ha egy pártnak nincs egyéni jelöltje, listájára is kevésbé szavaznak. A 4. sz. táblázatban közölt számításoknál a MIÉP esetleges "rejtőzködő" szavazóit nem vettük figyelembe.
A 2002-es választásoknak nem pusztán az a tétje, hogy melyik párt győz, hanem az is, hogy a nyertes képes lesz-e stabil parlamenti többséget szerezni. Az első kérdésre a pártpreferencia-adatok alapján biztos választ tudunk adni: jelenleg a Fidesz-MDF győzelme várható. A stabil kormányzás azonban még kérdéses. A Medián és a Szonda-Ipsos adatait modellezve a Fidesz-MDF nem lesz képes parlamenti többséget szerezni, a Gallup és a Tárki számai alapján azonban kényelmes (27, illetve 17 fős) többségre számíthat. Az előbbi esetekben minimális parlamenti többséggel (5 képviselő) MSZP-SZDSZ-kormány alakulhat, vagy patthelyzet (50-50 százalék a Fidesz-MDF és az MSZP-SZDSZ parlamenti részaránya) alakulhat ki. A Gallup és a Tárki adatainak helyessége esetén viszont 27, illetve 17 fős Fidesz-MDF többség jöhet létre. (5. számú táblázat)
Nem zárhatjuk ki a modellezésből azt, hogy a MIÉP esetleg ténylegesen rendelkezik pár százaléknyi rejtőzködő szavazóval. Számításainknál abból indultunk ki, hogy a "nem tudja vagy nem válaszol" választ adó szavazói csoportból a MIÉP-hez rendeltünk szavazatokat, így a párt adatait 3 százalékponttal felfelé módosítottuk. Ugyanakkor azt is feltételeztük, hogy a Fidesz-MDF és a MIÉP szorosan együttműködik a választások második fordulójában. Ha az ez alapján kialakuló első fordulós fiktív eredmények alapján modellezzük a Parlament várható összetételét, némileg más eredményeket kapunk, mint az előző modell esetében. Ezt a 6. számú táblázat mutatja.
A MIÉP bejutása nem befolyásolja lényegesen a mandátumeloszlást. A táblázatból kiderül, hogy amennyiben a Szonda vagy a Medián adatain alapuló modell válik valóra, instabil Fidesz-vezette kormány várható. A Fidesz csak a MIÉP-pel együttműködve (akár koalícióban, akár külső támogatóként) tudna kormányozni. Amennyiben viszont a Tárki vagy a Gallup adatai reálisak, akkor a Fidesz-MDF választási szövetség egyedül is képes biztosítani a stabil kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget.
