Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar-jugoszláv megállapodás az EU-ba való belépésig előnyt jelent a szomszéd ország piacán, mivel Jugoszlávia még nem alkalmaz széles körben szabadkereskedelmi feltételeket. Magyarország szabadkereskedelmi megállapodás alapján bonyolítja kivitelének 84, behozatalának 75 százalékát (EU, EFTA, CEFTA, Észtország, Lettország, Litvánia, Izrael, Törökország, Horvátország).
A most aláírt magyar-jugoszláv megállapodás az áruforgalomra vonatkozik, összhangban van a nemzetközi kereskedelmi előírásokkal és alapvetően egyensúly áll fenn a kedvezmények terén. A jugoszláv gazdasági helyzet tükrében Magyarország átmenetileg bizonyos egyoldalú előnyöket biztosít a vámok lebontásában, ugyanakkor a megállapodás életbe lépését követően a magyar vállalatok is azonnal részesednek a kölcsönösen nyújtandó vámkedvezmények előnyeiből. Az ipari termékek 86 százalékára a megállapodás alkalmazásának időpontjától kezdve kölcsönös vámmentesség vonatkozik, kivéve az úgynevezett kevésbé érzékeny termékeket tartalmazó mindkét oldalon és a legérzékenyebb termékkör tekintetében csak jugoszláv részről. A fokozatos vámleépítés hatálya alá tartozó termékeket illetően a ,,kevésbé érzékeny" ipari termékek esetében a jelenlegi vámok 3 ütemben 2003 végéig szűnnek meg. Az agrárkereskedelem terén az A listán azok a termékek szerepelnek, amelyek esetén kölcsönösen 0 százalékos vámok alkalmazandók, mennyiségi korlátozás nélkül. Ide tartoznak például a vetőmagok, a szaporítóanyagok és a tenyészállatok. A B listát illetően – termékenként azonos, csökkentett vámok formájában – kölcsönös vámkedvezmények lépnek életbe, egy-egy terméknél, termékcsoportnál mennyiségi korlátozással, vagy anélkül. A vámcsökkentés mértéke a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabb, csökkentve 10 százalékkal.
