A kutatóintézet szerint a folyó fizetési mérleg 2,3 milliárd euró körüli hiánnyal zár 2001-ben, a költségvetési hiány pedig megközelítheti a 350 milliárd forintot. A forint árfolyamsávjának szélesítése hosszú távon minden bizonnyal kedvező hatással lesz a gazdaság teljesítményére, és az infláció mérséklésére. Ennek ellenére az Ecostat nem tartja reálisan elérhetőnek az MNB-elnök szerint korábban jelzett decemberi infláció 7 százalékos mértékét. A forint árfolyama az év végére a sáv közepétől 5-6 százalékra lehet. A hazai fizetőeszköz erősödésével együtt mérséklődik az inflációs nyomás, növekednek a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességével szemben támasztott követelmények és kiszélesedik a spekuláció lehetősége. Ezzel összefüggésben a határidős ügyletek volumene is várhatóan megnövekedik.
Az import minden bizonnyal bővül, az export azonban fékeződhet, amit a kereskedelmi mérleg alakulása is tükröz majd. A külkereskedelmi áruforgalom hiányát 5 milliárd euróra teszik. Az Ecostat felmérése szerint összességében az exportáló cégek jövedelmezőségét nem rontja jelentősen a forint árfolyamsávjának szélesítése, a forint erősödése, ám a nettó exportőrök rosszul járnak.
A kutatóintézet idén a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével, a beruházások mintegy 7,5 százalékos bővítésével számol. Az elemzés szerint a magas inflációs ráta következtében a reálkamatok minimálisra zsugorodtak. Ennek hatására csökkent a lakosság pénzbeli megtakarítása, értékpapír-befektetése, ugyanakkor megélénkült az ingatlanpiac. Az ipar termelésnövekedése a tavalyi csúcs után várhatóan fokozatosan mérséklődik, az idén 10-12 százalékkal haladja meg a tavalyit.
