2025-ben az elitellenes hangulat több országban is a kormányzó erők látványos gyenge szereplését okozta, miközben a jobboldali, populista pártok jelentős előretörést értek el.
Németország
Németországban a februári parlamenti választáson a szociáldemokraták (SPD) történelmi vereséget szenvedtek: Olaf Scholz kancellár pártja 16,4 százalékra zuhant, miközben Friedrich Merz konzervatív CDU/CSU szövetsége végzett az élen 28,5 százalékkal.
A radikális jobboldali AfD országos áttörést ért el a szavazatarányát megduplázva (20,8 százalék).
Merz kizárta az AfD-vel való együttműködést, így végül egy nagykoalíciós kormány alakult a CDU/CSU és az SPD részvételével.
Lengyelország
Lengyelországban a 2023-as parlamenti választás után 2025-ben a konzervatív tábor visszavágott: az elnökválasztást szűk többséggel a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Karol Nawrocki nyerte, aki 50,9 százalékos eredménnyel győzte le Varsó polgármesterét, Rafał Trzaskowski. Nawrocki győzelme nagy csapást jelentett a Donald Tusk vezette koalíciós kormány számára, mivel az államfő vétójogával jelentős korlátot jelent a kabinet számára.
Norvégia
Norvégiában Jonas Gahr Støre miniszterelnök balközép koalíciója ugyan megőrizte többségét a szeptemberi parlamenti választáson, de a bevándorlásellenes Haladás Párt rekord eredményt, 48 parlamenti mandátumot szerzett, megduplázva korábbi képviseletét a Stortingban. A skandináv országban az elemzések szerint a magas megélhetési költségek miatti elégedetlenség elsősorban a fiatalabb szavazókat tolta jobbra.
Portugália
Portugáliában májusban előrehozott parlamenti választást tartottak, a voksoláson a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette választási szövetség (AD) ugyan az első helyen végzett, azonban nem szerzett abszolút többséget.
Az igazi meglepetést a radikális jobboldali Chega párt okozta, amely 60 helyet szerzett, és ezzel először adja a parlamentben az ellenzék vezető erejét, megelőzve a 58 mandátumra zuhant szocialistákat.
Andre Ventura, a Chega vezére úgy értékelte az eredményt, hogy „Portugáliában véget ért a két nagy párt fél évszázados váltógazdasága”. A választás nyomán Portugália jobboldali kisebbségi kormányt kapott Luís Montenegro vezetésével, aki hivatalosan továbbra is elzárkózott a Chega bevonásától, így instabil, bizonytalan kimenetelű parlamenti erőviszonyok alakultak ki.
Románia
Romániában szintén a jobboldali populizmus előretörése határozta meg a politikai napirendet: a nacionalista AUR párt vezetője, George Simion az elnökválasztás második fordulójáig jutott, ahol azonban a függetlenként induló bukaresti polgármester, Nicușor Dan diadalmaskodott. Simion a szoros vereségét csalásra hivatkozva megpróbálta jogilag megtámadni, de alkotmánybírósági keresetét elutasították.
Kanada
Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe más országok választásaira is hatással volt: több helyen is belpolitikai feszültségeket szült az új washingtoni irányvonal. Kanadában áprilisban tartottak parlamenti választást, amelyen a korábbi várakozásokkal ellentétben az addig kisebbségben kormányzó Liberális Párt diadalmaskodott.
Az év elején még a Pierre Poilievre vezette Konzervatív Párt győzelme tűnt valószínűnek, ám Trump hivatalba lépése után az Egyesült Államok gyorsan importvámokat vetett ki Kanadára, sőt Trump Amerika 51. államaként emlegette északi szomszédját.
Ez szinte sokkolta a kanadai közvéleményt, és a kampány finisében Mark Carney (aki időközben Justin Trudeau utódjaként vette át a liberálisok vezetését) fordítani tudott. A liberálisok végül 169 képviselői helyet szereztek, szemben a konzervatívok 144 helyével.
Poilievre nemcsak a miniszterelnökséget bukta el, de saját választókerületében is alulmaradt a liberális kihívóval szemben, így parlamenti mandátumát is elvesztette.
Ausztrália
Hasonló forgatókönyv játszódott le Ausztráliában is. Anthony Albanese baloldali miniszterelnök kormánya ellen 2025 első hónapjaiban még erősödő jobboldali kihívás látszott kibontakozni, azonban mire május 3-án az urnákhoz járultak a szavazók, a közvélemény megijedt egy Trump stílusát követő jobboldali fordulattól.
Albanese így nemcsak, hogy megőrizte hatalmát, hanem a Munkáspárt jelentősen növelte is parlamenti többségét (94 mandátumot szereztek a 150 fős törvényhozásban).
Peter Dutton, az ellenzéki Liberális Párt vezetője (akit a kampányban gyakran Trump ausztrál alteregójaként jellemeztek) nemcsak miniszterelnök-jelöltként szenvedett vereséget, hanem 24 év után kiesett a parlamentből. A választás utáni elemzések szerint a „Trump-faktor” döntő szerepet játszott: az ausztrál szavazók többsége tartott attól, hogy egy Dutton-féle jobboldali győzelem Ausztráliát is a Trump által képviselt konfrontatív irányba vinné, különösen kereskedelmi és biztonságpolitikai téren.
Kevesebb izgalom várható az idén
A 2025-ös „választási szuperév” után 2026 valamelyest nyugodtabbnak ígérkezik, de így is több említésre méltó választásra kerül sor.
Európában Svédország szeptemberben választ, a 2022 óta hivatalban lévő jobbközép koalíciós kormány próbálja megtartani hatalmát. A felmérések szerint a baloldali ellenzék jó eséllyel megnyerheti a választást, folytatva a Skandináviában az elmúlt időszakban megfigyelhető baloldali hullámot.
Latin-Amerikában a legnagyobb figyelem Brazíliára irányul majd: itt októberben tartanak általános választásokat, amelyen Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő baloldali elnök ismét indul a posztért.
Lula egy negyedik ciklusra pályázik, miközben Jair Bolsonaro volt elnököt a brazil bíróságok átmenetileg eltiltották a közhivatal-viseléstől és több mint 27 év börtönbüntetésre ítélték egy államcsíny-kísérlet miatt.
Az Egyesült Államokban ugyan nem lesz elnökválasztás, ám novemberben tartják a félidős kongresszusi választásokat, ahol a képviselőházi mandátumok egészéről és a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek a választók. Ez kulcsteszt lesz Donald Trump számára: kiderül, mennyire stabil többséggel a háta mögött vághat neki a ciklusa második részének.
Áprilisban döntenek a magyarok
Magyarországon várhatóan április 12-én kerül sor az országgyűlési választásokra, amelyet kiélezett kampány előz meg. A közvélemény-kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket mérnek, abban a legtöbb elemző azonban egyetért, hogy az idei választás nyílt kimenetelű lesz.
A kormány a 2025-ös év második felében jelentős jóléti intézkedéseket vezetett be, a S&P Global becslése szerint a különféle extra intézkedések (adócsökkentések, nyugdíjprémium, kedvezményes hitelek stb.) a GDP nagyjából 2 százalékát teszik ki.
A két nagy párt mellett a Mi Hazánk Mozgalomnak van még komolyabb esélye arra, hogy bejusson a következő Országgyűlésbe, miután a mérések szerint stabilan 5-6 százalék körüli támogatottságot élvez.
A közelgő választásra több lehetséges forgatókönyv is kirajzolódik. A Fidesz újabb győzelmével várhatóan tovább folytatódna a szuverenista, EU-val konfrontálódó politika, a Tisza Párt ellenben azt ígéri híveinek, hogy győzelme esetén visszaterelné Magyarországot az európai integráció fősodrába, felszámolva a jogállamisággal kapcsolatos vitákat.
Az orosz-ukrán háború kérdésében Orbán Viktor 2022 óta határozottan ellenzi az Oroszország elleni európai szankciókat és Ukrajna nyílt támogatását, kormányát a „béketábor” egyedüli hiteles képviselőjeként pozicionálja azt hangsúlyozva, hogy a háború és az ahhoz kapcsolódó uniós intézkedések (például az ukrán újjáépítés finanszírozása) anyagi terheit Európa polgárai viselik. Eközben az ellenzék vezető ereje is igyekszik magát a béke pártjaként feltüntetni, csak épp ellenkező narratívával: Magyar Péter szerint Orbán valójában Putyin trójai falova Európában, és az ország elszigetelődését okozza oroszbarát politikájával.
A másik fő kampánytéma a gazdaság és az életszínvonal. Magyarország 2022-ben 15 százalék feletti inflációt élt meg, amit 2023-ban is kétszámjegyű drágulás követett. Emellett az EU a jogállamisági feltételek teljesítésének hiánya miatt továbbra is visszatart több milliárd eurónyi támogatást, ami hozzájárul a költségvetési hiány emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez.
Orbán Viktor ezért több intézkedést is bejelentett a lakossági terhek enyhítésére: elindult az Otthon Start Program, családi adókedvezményeket jelentett be, és a 13. havi nyugdíj mellett jövőre érkezik a 14. havi nyugdíj egyheti részlete is. Ezek a lépések rövid távon javítottak a lakosság hangulatán: a GKI fogyasztói bizalmi indexe októberben 13 havi csúcsra emelkedett.
Különösen a nyugdíjas korosztály körében mértek érzékelhető Fidesz-erősödést a juttatások hatására.
A választás kimenetelét azonban nem csupán a belpolitikai kampány, hanem a nemzetközi környezet is befolyásolja. Globális szinten 2025-ben lassuló növekedés és magas kamatkörnyezet jellemezte a fejlett világot, ami Magyarországon is fékezte a beruházásokat. A háború miatti energiaválság ugyan enyhült, azonban az energiaárak továbbra is bizonytalanok, különösen, hogy Európa igyekszik fokozatosan leválni az orosz energiahordozókról. Orbán Viktor stratégiája ebben a helyzetben az, hogy különutas megállapodásokkal biztosítsa a magyar ellátást: ennek részeként például kiharcolta Donald Trumpnál, hogy az Egyesült Államok mentességet adjon Magyarországnak az orosz energiaimport tilalma alól.