Ha 2022 februárjában Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, most minden bizonnyal heves kampánylázban égne Ukrajna. Októberben lenne esedékes ugyanis az országban a parlamenti, 2024 márciusában pedig az elnökválasztás.

A mindennapok eseményeit azonban felülírta a háború.

„Ukrajnában az eredeti tervek szerint október 29-én zajlottak volna a parlamenti választások. Ezeket azonban nem fogják megtartani, a tervezett időben legalábbis biztosan nem. Az alkotmány szerint ugyanis nem lehet választásokat tartani hadiállapot alatt, július végén pedig az ukrán Legfelsőbb Tanács november 15-ig hosszabbította meg a hadiállapotot. A választások megtartása a gyakorlati kérdések mellett így törvényileg sem valósítható meg”

– nyilatkozta az Economxnak Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója.

Hozzátette, hadiállapot esetén, a parlament mandátuma egészen a hadiállapot megszűnéséig érvényes marad.

Az elnök pozíciójáról azonban nem rendelkezik az alkotmány. Az elnök mandátumának érvényességét a hadiállapotról szóló törvény szabályozza, gyakorlatilag ugyanúgy.

„Ez pedig teret ad azoknak a spekulációknak, amelyek a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztások megtartására vonatkoznak. Sajtóértesülések szerint a 2024-es ukrán költségvetésben nincs külön költségvetési sor, amely a választásokra vonatkozna. A választások hadiállapot alatti megrendezéséhez törvényi módosításokra lenne szükség” – magyarázta a szakértő.

Zelenszkij készen állna a kihívásra

Már maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felvetette korábban, hogy – ha a parlament beleegyezik – kész a törvénymódosításra annak érdekében, hogy háború idején is lehessen választásokat tartani az országban. Ez azonban nem kifejezetten népszerű terv, hiszen a katonák egy részének szinte a lövészárkokból kellene szavazniuk és mintegy 6,2 millió ukrán menekült külföldre. Az ő voksaik törvényes keretek közötti begyűjtéséhez komoly nyugati segítségre lenne szükség.

Még ha a törvényi háttér meg is lenne, a választások gyakorlati megvalósítása igen bonyolult, sőt: majdhogynem lehetetlen volna

– hangsúlyozta Seremet Sándor.

A Politico felkeresett

  • választási szakértőket;
  • politikai elemzőket;
  • valamint ellenzéki képviselőket,

és mindannyian egyetértettek abban, hogy Ukrajna úgy nem tudná garantálni a szabad, tisztességes és biztonságos választási folyamatot úgy, hogy közben Oroszország rakétákkal támadja az országot, a televíziós csatornákat cenzúrázzák, a területének 20 százalékát pedig megszállták a Kreml erői.

„A Razumkov központ felmérése szerint Zelenszkij elnök népszerűsége 67 százalék körüli. A Nép szolgája párt népszerűsége viszont a márciusi adatok szerint 33 százalék körül van. Hogy egy esetleges választások során ezek az arányok mennyire érvényesülnének a szavazófülkékben, nehéz megmondani” – mondta Seremet Sándor.

A szakértő szerint mindenestere

a háború menetét nagy valószínűséggel még egy hatalomváltás sem befolyásolná.

„2019-ben Petro Porosenko elnök leváltásától várták a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását, de mint tudjuk, erre nem került sor. Nagy eséllyel egy esetleges hatalom- vagy elnök váltás során most sem lenne másképp” – jelentette ki a szakértő.

Képbe jöhetne orosz befolyásolás?

Volt már példa arra számos alkalommal, hogy felmerült az orosz befolyásolási gyanú az ukrán választások környékén. Bizonyos esetekben beszivárgó orosz propagandát lehetett sejteni a háttérben. De az is előfordult már, hogy azt rebesgették, Oroszország fű alatt pénzügyi támogatást nyújtott egyes ukrán pártoknak és politikusoknak.

Ennek az esélye azonban Seremet Sándor szerint jelenleg csekély.

Ukrajnában az oroszpárti politizálás jelenleg toxikus. Nincs olyan politikai erő, amelyet Oroszország láthatóan fel tudna használni ilyen célokra

– mondta.