BUX 141741.65 1,63 %
OTP 46710 1,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Már a héten szavazhatnak a törökök a svéd NATO-tagságról

Ezzel Magyarország maradhat az utolsó olyan NATO-tagállam, amelyik továbbra sem szavazta meg a svédek felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe.

2024. január 23. kedd, 07:19

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A török parlament előreláthatólag már a héten szavaz Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról egy magas rangú török kormányzati tisztviselő szerint.

A Bloomberg ennek kapcsán emlékeztet, hogy amennyiben ez valóban így történik, akkor Magyarország maradna az egyetlen olyan NATO-tagállam, amelyik még nem mondott igent a svéd tagságra.

Törökország korábban ahhoz kötötte a svéd csatlakozás ratifikálását, hogy a skandináv ország lépjen fel keményebben az EU és az Egyesült Államok által is terrorista szervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt Svédországban tartózkodó tagjaival szemben.

Emellett Recep Tayyip Erdogan török elnök már régóta szeretne 40 darab F-16-os vadászgépet beszerezni az Egyesült Államoktól, valamint további 79-et felújíttatna, az amerikaiak pedig azt közölték, hogy ennek a svéd tagság megszavazása az előfeltétele.

A török parlament külügyi bizottsága december végén már jóváhagyta a svédek csatlakozási kérelmét, azonban azóta sem tűzték ki hivatalosan a parlamenti szavazás időpontját.

Svédország Finnországgal együtt az Ukrajna elleni orosz támadást követően kérte felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe, utóbbi 2023 áprilisában vált a szövetség teljes jogú tagjává.

Novák Katalin köztársasági elnök tavaly novemberben arról beszélt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont úgy fogalmazott, hogy a magyar képviselőknek eddig nem volt gusztusuk a döntéshez.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet