Norvégiának növelnie kell az ország védelmi kiadásait, mert három éven belül, egy Oroszország elleni háborúban találhatja magát – figyelmeztetett az ország fegyveres erőinek vezetője – írja a The Telegraph.
Eirik Kristoffersen tábornok, a Dagbladet norvég napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy lassan kifutnak az egyre kiszámíthatatlanabb Oroszország elleni védelmi felkészülésre szánt időből.
"A jelenleg még egy-két, talán három évig van lehetőségünk felkészülni, ezután még többet kell majd befektetnünk a védelmünkbe" - mondta Kristoffersen tábornok a vasárnap megjelent interjúban.
Nem tudjuk, mi lesz Oroszországgal három év múlva. Erős honvédelmet kell kiépítenünk, hogy képesek legyünk megfelelni egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban - tette hozzá.
A norvég tábornok szerint Moszkva sokkal gyorsabban növeli fegyverkészleteit, mint azt a NATO-szövetségesek várták, ami fokozza a sürgős felkészülést.
A NATO-tag Norvégia jelenleg nem teljesíti a szövetség azon követelményét, hogy a GDP két százalékát évente védelmi kiadásokra fordítsa, de 2026-ra el akarja érni ezt a célt, főleg a nyugati vezetők legutóbbi figyelmeztetése miatt, miszerint az Oroszországgal való nyílt konfliktus a keleti szárnyon, egyre inkább Európa legnagyobb biztonsági fenyegetésévé válik.
A múlt héten Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin öt-nyolc éven belül megtámadhat egy NATO-országot.
A NATO vezetőit különösen aggasztja Putyin nyilvánvaló célja, hogy visszaállítsa a volt Orosz Birodalom eredeti állapotát. Ez a gyakorlat területszerzési kísérleteket eredményezhet a Belarusz környezetében található országokkal szemben, s ez a veszély nemcsak a balti államokat, hanem akár Finnországot is érintheti.
Finnország már csatlakozott a NATO-hoz, hogy felkészüljön erre a fenyegetésre, míg Svédország csatlakozási kérelmét kedd este hagyta jóvá a török parlament, több mint egyéves késedelem után.
Magyarország, amely egyre szorosabb szövetségese Oroszországnak, annak ellenére, hogy egyszerre NATO-tag és EU-állam, még mindig nem adta a hozzájárulását a svéd tagsághoz.
Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy meghívta svéd kollégáját Magyarországra, hogy "tárgyaljanak" a NATO-tagságról, azonban kedden a svéd külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy "nincs okuk tárgyalni" Magyarországgal a NATO-csatlakozásról.
