Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter hétfő hajnalban indult Törökországba, kedden és szerdán Orbán Anita külügyminiszterrel és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterrel vesz részt a NATO állam- és kormányfőinek találkozóján. A kormányfőnek ez lesz az első igazán nagy teszt, ahol a NATO 32 tagállama előtt kell megmutatnia, hogy milyen Magyarország új külpolitikai arca. Ankarában a hágai vállalások kézzelfogható eredményekké alakítása, a védelmi beruházások növelése, a hadiipari termelés fokozása és Ukrajna támogatásának fenntartása lesz fókuszban az előzetes tervek szerint.
A miniszterelnök mozgásterét előre kijelölte a május végi brüsszeli találkozója Mark Rutte NATO-főtitkárral, ami után Rutte dicsérte Magyarország szerepét a szövetség elrettentési és védelmi rendszerében, külön kiemelve a NATO egyik előretolt szárazföldi erejének vezetését, a székesfehérvári Többnemzetiségű Hadosztály-parancsnokságot és a koszovói KFOR-misszióhoz adott magyar hozzájárulást.
Magyar Péter ugyanakkor már ezen a találkozón is világossá tette: Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket az orosz–ukrán háborúba, miközben „megbízható partnerként” akar visszatérni a NATO-ba.
A NATO mind a 32 tagállamának vezetője részt vesz a találkozón, köztük az amerikai elnök is, miközben a transzatlanti kapcsolatok hónapok óta feszültek a védelmi kiadások, az amerikai európai katonai jelenlét felülvizsgálata, az iráni háború és Grönland miatt. Magyar Péter számára ez azért különösen fontos, mert Donald Trumppal most nyílhat először alkalma személyesen egy térben megjelenni miniszterelnökként.
Az amerikai kormányzat hat hónapos felülvizsgálatot indított az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről, Pete Hegseth védelmi miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy Washington visszatarthat bizonyos NATO-hozzájárulásokat, ha a „potyautasnak” tartott szövetségesek nem teljesítik védelmi vállalásaikat. Trump a csúcs előtt „nevetségesnek” és „egyoldalúnak” nevezte az Egyesült Államok jelenlegi NATO-támogatását, különösen az európai szövetségesek iráni háborúval kapcsolatos korlátozott szerepvállalása miatt. Az ankarai találkozó egyik központi kérdése ezért az lesz, hogyan lehet fenntartani az amerikai elkötelezettséget, miközben Washington egyre inkább azt várja, hogy Európa vállalja át saját védelmének a nagyobb részét.
Az 5 százalékos költés árnya
A tavalyi hágai NATO-csúcson a tagállamok 2035-ig vállalták, hogy a GDP 5 százalékát fordítják védelmi és biztonsági célokra. Ebből legalább 3,5 százalék menne szűken vett védelmi kiadásokra, míg legfeljebb 1,5 százalékot szélesebb biztonsági célokra – kritikus infrastruktúrára, kibervédelemre, civil felkészültségre, innovációra és a védelmi ipari bázis erősítésére – lehetne elszámolni.
A NATO összefoglalója szerint az európai szövetségesek és Kanada 2025-ben nominálisan 139 milliárd dollárral növelték védelmi beruházásaikat, az ankarai csúcsnak már a fenti vállalás végrehajtásáról kell szólnia.
Magyarország a honvédelmi tárca korábbi közlése szerint már 2023-ban elérte a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási szintet, a hágai vállalás után az akkori kormány célként jelölte meg, hogy 2034-re 5 százalékra emeli a védelmi kiadásokat.
Azonban Magyar Péter kormánya mindeközben rendkívül szűk költségvetési helyzetben találta magát. Az idei hiány a GDP 7 százaléka fölé mehet, miközben a kabinet 40 milliárd forintos iskolakezdési támogatási programot indít a rászoruló családoknak.
A kormánynak így egy olyan költségvetést kell kezelnie, amelyben minden plusz honvédelmi forint versenyez az egészségüggyel, oktatással, szociális programokkal és az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentéssel.
Mi legyen Ukrajnával?
A legnagyobb tartalmi vita Ukrajna körül várható a csúcstalálkozón. A szövetségesek Ankarában 70 milliárd eurónyi katonai eszközről, segítségről és kiképzési támogatásról tehetnek vállalást 2026-ra, és legalább hasonló szint fenntartását ígérhetik 2027-re, az Egyesült Államok ugyanakkor várhatóan nem járul hozzá ehhez.
Donald Trump külön is találkozik Zelenszkijjel, majd amerikai értesülések szerint Vlagyimir Putyinnal is egyeztethet a háború lezárásáról. Az ukrán elnök a NATO-csúcs előtt újabb súlyos orosz támadásokra figyelmeztetett, miközben Moszkva újabb csapásokat mért Kijevre.
A magyar pozíció ebben a kérdésben várhatóan úgy fog kinézni, hogy Budapest bár nem akar részt venni közvetlen fegyverszállításban, de nem is érdeke, hogy ismét olyan szereplőként jelenjen meg, amely látványosan akadályozza a NATO közös ukrán politikáját. Ez azért is fontos, mert a hágai nyilatkozat már tavaly kimondta: Ukrajna biztonsága hozzájárul a NATO-tagállamok biztonságához, és az Ukrajnának nyújtott közvetlen védelmi támogatás elszámolható a védelmi kiadások között.
Fegyveripari vásár is lesz a török fővárosban
Az ankarai csúcs másik nagy témája a védelmi ipar felpörgetése lesz. Július 7-én tartják a NATO Summit Defence Industry Forumot, ahol jelentős bejelentésekre készülnek. A fórum célja annak bemutatása, hogyan lehet a hágai 5 százalékos vállalást tényleges gyártási, beszerzési és innovációs kapacitássá alakítani.
Több tízmilliárd dollár értékű fegyveripari megállapodás bejelentése várható. Ez különösen fontos Törökországnak, amely a csúcsot saját védelmi iparának bemutatására is használja, miközben Erdogan elnök a védelmi kereskedelmi korlátozások feloldását, az F–35-programhoz való hozzáférés újranyitását és a francia–olasz SAMP/T légvédelmi rendszer ügyében történő előrelépést is szeretné elérni.
Magyar szempontból ez azért lehet érdekes, mert a 5 százalékos védelmi cél nemcsak költségvetési teher, hanem iparpolitikai lehetőség is egyben. Amennyiben Magyarország a NATO-ban nemcsak költési vállalásokat tesz, hanem bekapcsolódik közös beszerzésekbe, hadiipari kooperációkba és regionális logisztikai projektekbe, akkor a védelmi pénzek egy része ipari fejlesztésként jelenhet meg.
Törökország másodszor rendez NATO-csúcsot, az előző ilyen találkozó 2004-ben Isztambulban volt. Erdogan célja nemcsak a török védelmi ipar helyzetbe hozása, hanem az ország NATO-n belüli alkupozíciójának javítása. Ankara azt szeretné, ha a csúcs az egységet hangsúlyozná, miközben Törökország a védelmi kereskedelmi korlátozások feloldását és az európai biztonsági kezdeményezésekbe való erősebb bevonását kéri.
A török dimenzió azonban kényelmetlen is a NATO-nak. A csúcs előtti hetekben Törökországban fokozódott a civil társadalommal, újságírókkal, aktivistákkal és ellenzéki szereplőkkel szembeni fellépés, miközben Ankarában demonstrációs tilalom van érvényben július 10-ig. A lap szerint jogvédők azt kifogásolják, hogy a nyugati kormányok a biztonságpolitikai érdekek miatt egyre kevésbé bírálják nyíltan Ankara belpolitikai szigorításait.
Irán és a Hormuzi-szoros is visszatér az asztalra
A Reuters által látott nyilatkozattervezet szerint a NATO-vezetők kimondhatják, hogy Iránnak soha nem lehet nukleáris fegyvere, és Teheránnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban.
A Közel-Kelet azért is kényes téma, mert Trump és az európai szövetségesek között az iráni háború kezelése komoly feszültséget okozott. Az európai vezetők Ankarában igyekeznek félretenni a Trump körüli konfliktusokat Irán és Grönland ügyében, és inkább azt demonstrálni, hogy Európa többet költ saját védelmére.
