Andrej Babiš, a jobboldali populistaként jellemzett cseh milliárdos és az ANO névre hallgató pártja döntő fölénnyel nyerte meg a cseh parlamenti választásokat vasárnap. A párt neve  magyarul igent jelent, ám valójában egy mozaikszó és az Elégedetlen Polgárok Akcióját takarja.

A győztes ANO mozgalom elnökének vasárnap reggel az első útja a prágai Hradzsinba vezetett, ám kiderült, hogy az államfő még nem bízta meg őt kormányalakítással. „Nem, természetesen az elnök nem bízott meg engem. Ez elhamarkodott lenne” – mondta Babiš, amikor újságírók kérdezték a prágai vár udvarán.

Az előzetes, éjszakai tárgyalások a potenciális koalíciós partnerekkel pozitívak voltak – mondta Babiš, hozzátéve, hogy „a tárgyalások folytatódni fognak” – mondta Babiš. Elmondása szerint az elnök lesz az első, akit tájékoztatni fog egy lehetséges megállapodásról.

Babiš szerint a Petr Pavellel folytatott találkozón megvitatták a választási eredményt, valamint Csehország NATO-n és EU-n belüli megítélésének kérdését, különös tekintettel arra az esetre ha Babiš tényleg kormányra kerül. „Folyamatosan negatív információkat küldenek külföldre. Szerintem ez nem igazságos” – panaszkodott.

A választás eredménye mindenesetre komoly fejfájást okozat az Európai Uniónak, ugyanis Babiš korábban megesküdött, hogy visszavonja az Ukrajnának szánt lőszerkezdeményezést, megkérdőjelezte a NATO katonai kiadások növelésére irányuló terveit, valamint szembeszáll az Európai Bizottsággal a Zöld Megállapodás ügyében.

Az ANO 35 százalék fölénnyel nyerte meg a választást,

jóval a jelenlegi közép-jobboldali kormánypárt, a Spolu (Együtt) előtt. Ez az arány a legmagasabb, amit eddig egyetlen párt elért a cseh parlamenti választásokon.

A Politico összeállított 5 fontos tanulságot, amit le lehet vonni a cseh választások elerdményéből. 

1. Kormányt alakítani akár hónapokig is eltarthat

Az ANO nem ért el többséget a 200 fős alsóházban, ami azt jelenti, hogy 

Babiš-nak parlamenti támogatást kell elérni a kormányalakításhoz. Ez a procedúra azonban hosszú hónapokat is felölelhet, és még jobban megnehezíti a dolgát, hogy a főbb pártok mind elutasították az együttműködést.

Babiš azt mondta szombat este, hogy a célja egy egypárti kisebbségi kormányt alakítani, amit a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt és a jobboldali populista AUTO (Autósok Önmagukért – a párt neve abból ered, hogy fő programjuk a zöldpolitika ellenzése, fontosnak tartják a biciklissávok eltörlését, illetve ellenzik az Európai Unió érdekeit) támogatásával szeretne működtetni.

2. Babiš-nak nem kell túl sok engedményt tennie az Unió-ellenes szélsőségeseknek

A Politico úgy fogalmaz, hogy Andrej Babiš nem Orbán Viktor, legalábbis addig nem, amíg nem gyakorolnak rá nyomást az unióellenes szélsőségesek.

Ezzel valószínűleg nem lesz gondja, hiszen a kommunista Európai Unió-ellenes Stačilo! (Elég!) , amely a NATO-ból és az EU-ból való kilépést szorgalmazza, és Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat támogat, a kampány során elért erős közvélemény-kutatási eredmények ellenére sem tudta átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. 

A Tomio Okamura-vezette euroszkeptikus SPD csak 8 százalékot kapott, jóval kevesebbet a várt 13 százaléknál, ami csökkenti befolyását egy esetleges Babišsal való együttműködésben.

3. Az elnök titkos fegyvere

Petr Pavel cseh elnök, aki a miniszterelnök kinevezéséről dönt, vasárnap találkozik az összes parlamenti képviselővel. Hagyományosan az elnök a győztes párt vezetőjét bízza meg a kormány megalakításával - és ezzel Petr Fiala, jelenlegi miniszterelnök is egyetért. Normál esetben, miután létrejön a legalább 101 fős többséggel rendelkező kormány, az elnök kinevezi a miniszterelnököt és a minisztereket, de a kormánynak még bizalmi szavazást is meg kell nyernie.

A meggyőződéses atlantista hírében álló Pavel korábban kijelentette, hogy nem fog olyan minisztereket kinevezni, akik Csehország NATO-ból vagy az EU-ból való kilépését támogatják. 

Azt is elmondta, hogy jogászokkal konzultál arról a kérdésről, hogy megakadályozza-e Babiš kinevezését az Agrofert nevű nagy agrárbirodalmával kapcsolatos összeférhetetlenség miatt. Babiš azt nyilatkozta, “meg fogja oldali az összeférhetetlenséget”, de azt még nem árulta el, hogyan. 

Az elnöknek joga van alkotmányosan elutasítani Babiš kinevezését miniszterelnökké, ha úgy gondolja, a megoldás nem elegendő az összeférhetetlenségre.

4. Kevesebb támogatás Ukrajnának

Babiš elkötelezte magát amellett, hogy Csehország kevesebb támogatást küldjön Ukrajnának, és inkább a cseh gazdaságot rázza gatyába.

Korábban arra is tett kijelentéseket, hogy nem támogatja Ukrajna EU-tagságát.   

Azóta persze már finomított a retorikán és legutóbb már igencsak kétértelműen beszélt az Ukrajnának szánt támogatások megvonásáról. 

5. Babišt még mindig csalással vádolják

Babiš jelenleg a prágai kerületi bíróság ítéletét várja, hogy történt-e visszaélés a cégét érintő ügyben. Az államügyészség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (mintegy 750 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a volt cseh miniszterelnököt és munkatársát.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találná Babist és munkatársát a több éve húzódó ügyben, akár tíz éves szabadságvesztést is kaphatnak. A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek ellen. A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügy lényege, hogy a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.

Az ügy kulcskérdése, hogy a Gólyafészek nevű farmot kiváltották-e az Agrofertből, hogy kisebb, független vállalkozásnak tűnjön.

Ha nem találnak új bizonyítékot, a bíróságnak követnie kell a prágai felsőbíróság döntését, amely júniusban hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, ami eredetileg felmentette Babišt a vádak alól.

Andrej Babis a kezdetektől fogva cáfolja, hogy visszaélés történt volna. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből. 

 

Kapcsolódó