A felmérés kitér arra is, hogy a hitellel rendelkezők gyakrabban számoltak be súlyosabb egészségügyi problémákról, melyeknek a kezelését ugyanakkor elhalasztották, és gyógyszereket is kevesebb alkalommal váltottak ki az előírtnál, hogy ezzel is több pénzt takaríthassanak meg.

A The Conversation cikke szerint a felméréshez két egyetemről 3200 hallgatót kérdeztek meg. Arra kérték őket, hogy egy 4 szintes skálán – kítűnő, jó, nem rossz, rossz – értékeljék a fizikai és a mentális egészségüket. Arra is rákérdeztek, hogy az elmúlt egy évben volt-e komolyabb egészségügyi panaszuk és volt-e olyan eset, amikor elhalasztották az orvosi kezelést – vagy egyáltalán nem is került rá sor. Azokat pedig, akik rendszeresen szednek gyógyszert, arról kérdezték, csökkentették-e az adagjukat az előírtnál megtakarítási okokból.

A felmérés arra az eredményre jutott, hogy a diákhitellel rendelkezők rosszabb eredményeket produkáltak – rassztól, életkortól, nemtől és családi állapottól, valamint a szülői iskolai végzettségétől függetlenül.

Nem jobb az ösztöndíjasok egészsége

Azonban annak ellenére, hogy a hitellel rendelkező diákok negatívabban tüntették fel az egészségi állapotukat, az arányokat tekintve ugyanannyian kapnak közülük mentális egészségügyi diagnózist, mint az ösztöndíjasok. Hasonlóak arányban kerestek fel az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók is mentálhigiénés szakembert, és nagyjából azonos arányban használnak gyógyszeres kezelést is.

A nem államilag támogatott diákok azonban kétszer annyian halasztották az egészségügyi ellátásukat.

A felmérés szerint a diákhitelnek rejtett költségei lehetnek a rosszabb fizikai vagy mentális egészség, az ellátás hiányában pedig több orvosi probléma is felmerülhet. A problémát tetézi a hallgatók kritikusabb élethelyzete, hiszen ekkor válnak önállóvá, új szokásokat alakítanak ki, amik később is megmaradhatnak, ami arra mutat rá, hogy később is nagyobb eséllyel fogják elhanyagolni az orvosi kezeléseket.

A cikk kiemeli, hogy az előző generációkhoz képest a mostani tanulók nehezebben jutnak hozzá az államialg támgoatott felsőoktatáshoz, egyre többen kell adósságot vállalniuk azért, hogy végzettségük legyen.

Az Eduline hozzáteszi, hogy az angolszász egyetemeken jóval magasabbak a tandíjak, mint itthon. Magyarországon az orvosi és fogorvosi képzéseken a legdrágább a tandíj, félévenként 1,4 millió forint. Ezzel szemben az Oxfordi Egyetemen akár 30-60 millió forint is lehet egy hat szemeszteres képzés, Amerikában pedig ennél is több, 110 millió is lehet.

A diplomáért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a hallgatóknak

Nincsenek könnyű helyzetben a továbbtanulás előtt álló fiatalok, ugyanis mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha finanszírozni szeretnék a tanulmányaikkal járó költségeket. Bővebben--->