Nyilván a véletlen műve lehet, de akár tudatos is lehet, hogy a kijelentés épp azon a napon hangzott el, amikor 1995-ben a magyar fővárosban aláírták a Budapesti Memorandum néven ismert egyezményt, amely hosszú időre kielégítően rendezte a Szovjetunió felbomlása utáni kapcsolatokat a korábbi tagállamok, főként Oroszország és Ukrajna között – írja a Euronews.

Az Izvesztyija szerint Szijjártó Péter megjegyezte, hogy erről a kérdésről tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Ermak ukrán elnöki hivatalvezetővel.

Az orosz fél számára a tárgyalásokon nem a helyszín a lényeg, hanem az, hogy Nyugat és Ukrajna készen álljon egy konstruktív beszélgetésre Moszkvával – tett hozzá a lap beszélgetőpartnere.

Oroszország nem fog senki után futni

– fogalmazott.

Mindenképpen nagyra értékeljük Magyarország azon szándékát, hogy segítsen megállítani a vérontást, de a közvetítés csak a tárgyalási folyamat megszervezésének eszköze. A kulcskérdés továbbra is az, hogy a másik oldalon ki áll készen a tárgyalásra

– mondta Rodion Mirosnyik orosz külügyminisztérium szóvivője.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBP) döntését, amely elutasította az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin áll az orosz állam élén.

November végén maga Putyin „tragédiának” nevezte az ukrajnai háborút, és ismét kijelentette, hogy Oroszország „soha nem utasította el a béketárgyalásokat”.

Putyin: az ukrajnai háború tragédia, meg kell állítani

Valódi békeharcos-pózban tetszeleg mostanában az orosz államfő. A közel-keleti háború után már a sajátját is befejezné - „csak hát az ukránok nem akarják”. Bővebben >>>

Moszkva és Kijev között a katonai konfliktus megoldására irányuló tárgyalások 2022 februárjában és márciusában zajlottak, először Fehéroroszország, majd Törökország közvetítésével. Ugyanezen év májusában az ukrán fél kilépett a tárgyalási folyamatból, miután kiderült, hogy a falu orosz hadsereg általi megszállása során Bucsában mészároltak le civileket.

2022. szeptember végén Putyin bejelentette négy ukrajnai régió – Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luhanszk – annektálását. Erre reagálva Zelenszkij rendeletet írt alá, amely megtiltja a tárgyalásokat Moszkvával a jelenlegi orosz kormány alatt.

Kijev többször kijelentette, hogy a párbeszéd megkezdésének feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajnából, valamint az összes megszállt terület, így a Krím visszaadása.

Zelenszkij idén novemberben ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna békét akar, de nem fog „most barátokat kötni vagy tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal”. Azt is kizárta, hogy „bármi áron” megkössenek Moszkvával a békét, kifejtve, hogy az ukránok nem hajlandók feladni földjeiket, és „a végsőkig kitartanak”.

Kész, ennyi volt, amit az ukránok ki tudnak hozni a háborúból?

Kijev úgy tűnik kénytelen lesz elfogadni a mostani realitásokat, de még ennek megtartásához is rengeteg fegyverre lesz szüksége. Nemcsak Oroszország, de az Egyesült Államok is elhúzódó harcokra készül, és talán sosem lesz béke. Nem az első ilyen lesz a történelemben. Bővebben >>>