Nyilván a véletlen műve lehet, de akár tudatos is lehet,
hogy a kijelentés épp azon a napon hangzott el, amikor 1995-ben a magyar
fővárosban aláírták a Budapesti Memorandum néven ismert egyezményt, amely hosszú
időre kielégítően rendezte a Szovjetunió felbomlása utáni kapcsolatokat a
korábbi tagállamok, főként Oroszország és Ukrajna között – írja a Euronews.
Az Izvesztyija
szerint Szijjártó Péter megjegyezte, hogy erről a kérdésről tárgyalt Szergej Lavrov
orosz külügyminiszterrel és Andrej Ermak ukrán elnöki hivatalvezetővel.
Az orosz fél számára a tárgyalásokon nem a helyszín a
lényeg, hanem az, hogy Nyugat és Ukrajna készen álljon egy konstruktív
beszélgetésre Moszkvával – tett hozzá a lap beszélgetőpartnere.
Oroszország nem fog senki után futni
– fogalmazott.
Mindenképpen nagyra értékeljük Magyarország azon szándékát, hogy segítsen megállítani a vérontást, de a közvetítés csak a tárgyalási folyamat megszervezésének eszköze. A kulcskérdés továbbra is az, hogy a másik oldalon ki áll készen a tárgyalásra
– mondta Rodion Mirosnyik orosz külügyminisztérium
szóvivője.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBP) döntését, amely elutasította az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin áll az orosz állam élén.
November végén maga Putyin „tragédiának” nevezte az ukrajnai
háborút, és ismét kijelentette, hogy Oroszország „soha nem utasította el a béketárgyalásokat”.
Moszkva és Kijev között a katonai konfliktus megoldására
irányuló tárgyalások 2022 februárjában és márciusában zajlottak, először
Fehéroroszország, majd Törökország közvetítésével. Ugyanezen év májusában az
ukrán fél kilépett a tárgyalási folyamatból, miután kiderült, hogy a falu orosz hadsereg általi megszállása során Bucsában mészároltak le civileket.
2022. szeptember végén Putyin bejelentette négy ukrajnai
régió – Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luhanszk – annektálását. Erre reagálva
Zelenszkij rendeletet írt alá, amely megtiltja a tárgyalásokat Moszkvával a
jelenlegi orosz kormány alatt.
Kijev többször kijelentette, hogy a párbeszéd megkezdésének feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajnából, valamint az összes megszállt terület, így a Krím visszaadása.
Zelenszkij idén novemberben ismét
hangsúlyozta, hogy Ukrajna békét akar, de nem fog „most barátokat kötni vagy
tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal”. Azt is kizárta, hogy „bármi áron”
megkössenek Moszkvával a békét, kifejtve, hogy az ukránok nem hajlandók feladni
földjeiket, és „a végsőkig kitartanak”.
