Az orosz állam milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, melyet a szankciók miatt nem tud felhasználni, ám felmerült, hogy az ukrajnai fegyvernyugvás fejében az ezeket sújtó korlátozásokat feloldatnák, hogy Boeingeket vehessenek belőlük – nyilatkozta a Bloombergnek egy moszkvai forrás.

Az ötletet nem feltételként szabták meg, azonban tűzszünet nélkül a befagyasztott eszközök nem hozzáférhetők, így a béke folyamat részeként akár a rájuk kivetett szankciókat is eltörölhetnék.

Az Egyesült Államok nem fog semmilyen gazdasági kötelezettségvállalásról tárgyalni, amíg a tűzszünet létre nem jön.

– mondta a Brian Hughes, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Az amerikai külügyminisztérium és a Boeing nem kívánt reagálni az értesülésre, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig nem válaszolt a Bloomberg megkeresésére.

A hír nyomán a Boeing részvényei 0,3 százalékot vesztettek értékükből a New York-i tőzsdén helyi idő szerint 8:46-kor, még a kereskedés megnyitása előtt.

Az amerikai törvényhozók becslései szerint mintegy 5 milliárd dollárnyi orosz vagyon található az Egyesült Államokban. A teljes nyugati szövetségrendszer területén pedig körülbelül 280 milliárd dollár értékben fagyasztottak be orosz központi banki tartalékokat, ezek több mint kétharmadát az Európai Unióban.

Oroszország korábban nyíltan is kérvényezte a vezető légitársasága, az Aeroflot PJSC elleni szankciók feloldását, és az orosz-amerikai viszonylatú közvetlen légijáratok újraindítását. Az amerikai adminisztráció nem kommentálta nyíltan a javaslatot.

Az orosz-ukrán háború 2022-es kezdete óta a Boeing felfüggesztette oroszországi tevékenységét, bár korábban egy nagyobb mérnöki központot is működtetett az országban. 

Az amerikai repülőgépgyártó orosz kapcsolatának újjáélesztése azért is lenne különösen időszerű, mert a cég több megrendelője is a Boeing számára rosszul kezelte Donald Trump nemzetközi kereskedelmet érintő bejelentéseit. Kína például megtiltotta, hogy légitársaságai amerikai gyártmányú gépeket vegyenek, míg a Ryanair úgy nyilatkozott, még idén késleltetheti szállítmányait, amennyiben vámok terhelik majd őket.

Az orosz légitársaságoknak a háború elején megtiltották a Boeing és Airbus SE gépek vásárlását, az alkatrészekkel és a karbantartáshoz szükséges alapvető eszközökkel egyetemben. 

A világ legnagyobb országában, mely 11 időzónán át terül el, ám repülőflottája nagy részét külföldről szerezte be, a szankciók eleinte a saját gépeik részeinek újrafelhasználásához és egyéb kreatív megoldásokhoz vezettek, amelyek azonban a biztonsági előírások betartásának rovására mehettek.

Az inváziót követő időszakban Oroszország 400 korábban külföldről lízingelt repülőt vett saját tulajdonba, és 300 milliárd rubelt (3,7 milliárd dollár) különített el a korábbi birtokosok követeléseinek kiegyenlítésére. 2024 elejére az RBC hírportál számításai szerint 165 Boeinget és Airbust sikerült megszerezniük, amely a teljes orosz állomány 40 százalékát jelenti.

Bár konkrétan a repülőgépek kérdése nem szerepel Oroszország békefeltételei között, Vlagyimir Putyin és más vezető orosz tisztviselők is többször hangsúlyozták, a büntetőintézkedések feloldására is szükség lesz a békéhez.

Gyenyisz Manturov, a miniszterelnök első helyettese pedig februárban azt mondta, készen állnak újra együttműködni a Boeinggel. Az amerikai vállalat a háború előtt az orosz titán jelentős felvásárlója volt.

Az orosz-ukrán háború tűzszüneti tárgyalásai megakadtak, amikor Oroszország az Ukrajnába érkező külföldi fegyverszállítmányok felfüggesztését követelte. A harcoló felek egymást okolták az energetikai infrastruktúrát érintő fegyvernyugvás megszegéséért, Moszkva pedig nem fogadta el a fekete-tengeri tűzszünetet, amennyiben nem oldották fel az egyik legnagyobb bankját érintő korlátozásokat.

Ennek ellenére az orosz elnök küldöttje a hónap elején Washington D.C.-ben járt, míg Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja pénteken több mint négy órás tárgyalást folytatott Szentpétervárott Vlagyimir Putyinnal.

Odesszában járt a NATO-főtitkára: Nem könnyű tárgyalni a szörnyű vérontás után

Ukrajnába utazott Mark Rutte, aki az amerikai elnök béketörekvéseit méltatta, ám elismerte, „nem könnyű tárgyalni” sem az ukrán, sem az orosz féllel.Bővebben>>>

Kapcsolódó