A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína éber figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

Közeleg az atomkatasztrófa? Egyre többet költ a világ atomfegyverekre

A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) nevű szervezet hétfőn közzétett adatai szerint 2022-ben is emelkedtek az atomfegyverek modernizálására és a nukleáris arzenálok bővítésére fordított kiadások. Bővebben>>>

Háromszor erősebbek a Hirosimánál bevetett bombáknál

Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk – fogalmazott Lukasenka.

A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak

– tette hozzá a belarusz vezető.

Lukasenka elmondta, az atomfegyvereket „több napon keresztül” szállítják Belarusz területére, és ha szükséges, országának megvannak a létesítményei és képességei ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is tárolni tudjon.

Ezért fogadja Belarusz Oroszország atomfegyvereit

A belorusz külügy szerint a NATO lépései miatt kényszerült Minszk az orosz atomfegyverek befogadására, tehát az Egyesült Államok és szövetségesei nyomást gyakoroltak rájuk. Bővebben>>>

Nukleáris hatalomjátékot űznek

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken közölte, hogy Oroszország megtartja a Belaruszba telepített taktikai atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, és csak azután kezdi leszállítani az orosz katonai eszközöket, hogy Minszk befejezte a különleges rakétatároló létesítmények előkészítését.

Az orosz államfő márciusban jelentette be, hozzájárult ahhoz, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsenek Belaruszba, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket telepített az évtizedek során egy sor európai országba.

Washington bírálta Putyin döntését, és közölte, nincs szándékában változtatni a stratégiai nukleáris fegyverek telepítési politikáján, és aláhúzta, nem látja semmi jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne.

Lukasenka azt is kiemelte, hogy Belarusz számos, atomfegyverek tárolására alkalmas létesítménnyel rendelkezik még a szovjet korszakból, és ezekből ötöt vagy hatot felújítottak.

A belorusz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak országa területén, kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben.

Belarusz három NATO-tagállammal, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.