Miután az Egyesült Államok és Irán között újra fellángolt a közel-keleti konfliktus, világszerte aggodalommal figyelik, hogy újra nőnek az üzemanyagárak, ami tovább terheli a gazdaságokat. Az olajexport ismételt zavara már nagyobb következményekkel jár, mint korábban, még a német fegyveres erőkre nézve is – hívta fel a figyelmet Augsburger Allgemeine.
Hátraarcot kénytelenek vágni
Az energiadrágulás fő nyugati partnerünknél különösen rosszkor érkezett: máris összetörte a recesszió évei után idén halványan már megjelent, enyhe fellendülést. Egy hordó olaj jelenleg több mint 80 euróba (~29 ezer forintba) kerül, a benzin és a gázolaj ára pedig a kútoszlopoknál literenként 2 euró (726 forint) felett van.
Ha a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak többet kell költeniük az energiára, az tartósan növeli a költségeiket. Az iparnak 14 százalékkal megemelkedett benzinárral kell megbirkóznia, ami végezetes hatással van a versenyképességre – sorolják. Az infláció emelkedését a jegybanknak kamatemeléssel kellene ellensúlyozni, bár a piaci megfigyelők nem várnak ilyen lépést az Európai Központi Bank jövő heti ülésén, ősszel viszont igen.
Ez nem túl jó hír: a magasabb irányadó kamatlábak lassítják a gazdaságot, emiatt az idei évre előre jelzett szerény, 0,5 százalékos növekedés is elbizonytalanodhat – ami pedig már a népe körében csökkenő népszerűséggel küzdő kancellár reformterveinek is keresztbe tehet.
Megleckéztetik
Egész Európában érezhető a feszültség, mióta az amerikai elnök ismét bombákat záporoz a Közel-Keleten, amire Irán a Perzsa-öbölbeli, szomszédos országok megtámadásával válaszolt. Mindkét fél blokád alá helyezte a Hormuzi-szorost, és Teherán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a Vörös-tengeren található Bab al-Mandab-szorost is. Szombaton megüzenték Donald Trumpnak: az aláírása „értéktelen és hiteltelen” a június 17-én aláírt tűzszüneti keretmegállapodáson, ezért „felejthetetlen leckéket” ígérnek Washingtonnak, válaszul, hogy újabb légicsapások érkeztek a délnyugat-iráni, kőolajban gazdag célpontokra – írja az MTI.
Már a segítséget is meggondolják
Ráadásul, már a védelempolitikában sem mindegy, milyen döntések születnek a kancellárián, illetve a háborús feleknél. Friedrich Merz ugyanis korábban megígérte Trumpnak, hogy bizonyos feltételekkel besegítenek a Hormuzi-szorosban zajló aknamentesítési erőfeszítésekbe – ehhez a német hadsereg hajói hetek óta a Dzsibuti kelet-afrikai kikötőjében várják a Bundestag utasítását a bevetésre, de csak őszig.
Ám az USA egyelőre hiába számít közreműködésre, a német kormány mostani nyilatkozatai alapján ugyanis egyelőre esélytelen az indítás, mivel a biztonsági helyzet instabil. Ez pedig a megfigyelők szerint a gazdasági nyomás mellett külön is elmérgesítheti Amerika viszonyát az európai partnerrel.
Felravataloznák
Teherán belvárosában legújabban olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyek az amerikai elnököt ábrázolták egy nyitott koporsóban, akit gyakran a "nagy sátánként" emlegetnek. A kijelzőkön különféle szlogenek is villogtak, többek között a „Megöljük Trumpot” kijelentéssel – számol be a Reuters az X-en.
Billboards in Tehran depicted US President Donald Trump lying in an open coffin. The displays carried slogans including the phrase ‘We kill Trump' pic.twitter.com/pcg4PZAK3p
— Reuters (@Reuters) July 17, 2026
