Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az iráni felderítő infrastruktúra elemeit, kommunikációs rendszereket, légvédelmi létesítményeket, drónraktárakat és aknák elhelyezésére szolgáló eszközököket érte az a nagyarányú légicsapás washingtoni idő szerint szombat éjjel, amit az USA válaszul intézett iráni célpontok ellen, és amellyel lényegében
újra fellángolt a közel-keleti konfliktus.
Az amerikai hadsereg bejelentette: a közvetlen válaszcsapást a Perzsa-öböl keskeny torkolatában lévő Hormuzi-szoros térségében újra közlekedő kereskedelmi hajókat ért támadások indokolták – előtte az egyik panamai zászló alatt, Kiku néven futó amerikai olajtankert eltalálta egy Iránból indított drón. A kereskedelmi hajó 2 millió hordó nyersolajat szállított.
A most végrehajtott légicsapás erőteljesebb volt, mint a hasonló célú, pénteki amerikai művelet
– közölték, mivel a célpontok között olyan légvédelmi állások is voltak, amelyeket az április 7-én hivatalosan életbe lépett tűzszünet idején az iráni hadvezetés újratelepített.
Pénteken az Irán közelében állomásozó amerikai egységek ugyancsak egy kereskedelmi hajó ellen indított iráni dróntámadásra reagáltak katonai erővel, amikor hat vadászrepülőgép 4 célpontot támadott Irán déli, főként partvidéki részén.
Trump a közösségi médiában megerősítette: újra csapást mért Iránra, mert megsértette a tűzszüneti megállapodást.
"Az Egyesült Államok kénytelen lesz katonailag befejezni a munkát. Ha ez megtörténik, az Iráni Iszlám Köztársaság megszűnik létezni!
Irán is felbőszült: a félkatonai Forradalmi Gárda
vasárnap drón- és rakétatámadásokat indított Bahrein és Kuvait ellen az Iszlám Köztársaságot ért amerikai légicsapások miatt,
és azzal fenyegetőzik, hogy „teljesen leállítja” a háború lezárásáról szóló tárgyalásokat, ha Washington folytatja a támadásokat – közölte az amerikai AP hírügynökség.
Szoros feszültség
A régiót ezekben az órákban is sújtó kereszttüzet az Irán közvetlen felügyelete nélküli, a Hormuzi-szoros újranyitása körüli feszültségek idézik elő. Az amerikai haditengerészet által felügyelt multinacionális tengerészeti testület szombaton még azt jelezte, hogy kibővít egy útvonalat Omán közelében a szorosban, hogy lehetővé tegye mind a bejövő, mind a kimenő forgalmat, ezzel új konfliktuspontot teremtve Teheránnal.
Irán viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a háború után egyedül kell kormányoznia a szorost, ami évtizedek óta felforgatja a világ azon álláspontját, hogy az átkelő nemzetközi területen van, amely mindenki számára szabadon hozzáférhető, annak ellenére, hogy Irán és Omán felségvizein fekszik. Teherán az elmúlt napokban többször is megtámadta az ománi útvonalon áthaladó, ENSZ-ügynökség által támogatott hajókat is.