Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján a vezetők döntöttek: inkább visszakoznak, folytatják a párbeszédet, mint hogy kereskedelmi háborút indítsanak Kína ellen.
A harcias retorikát követő hátralépés rávilágított a blokkon belüli megosztottságra, hogyan kezeljék a Pekingből érkező olcsó importot, amely aláásta az európai ipari termelést és több százezer munkahely elvesztését okozta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, vacsora közben lesújtó gazdasági képet vázolt fel, amely az uniós export csökkenését és a kínai import növekedését mutatja, az árukereskedelmi hiány pedig eléri a napi 1 milliárd eurót.
A csúcstalálkozó kezdetén von der Leyen Európai Néppártja kijelentette, hogy „nem fogadja el Kína tisztességtelen piaci beavatkozását”, és felszólította a Bizottságot, hogy aktivizálja „meglévő kereskedelemvédelmi eszközeit”.
Hatalmas a baj?
Friedrich Merz német kancellár, von der Leyen és további 10 vezető írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben felszólították az EU-t, hogy „vessenek véget a Kína hosszú távú ambícióival kapcsolatos naivitásuknak”.
Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia ezen a héten új eszközöket szorgalmazott, amelyek emelnék a vámokat és a kvótákat, és köteleznék a vállalatokat, hogy alternatív forrásokat találjanak a kritikus inputokhoz, miután Kína korlátozta egyes ritkaföldfémek exportját, amelyeket olyan termékek gyártásához használnak, mint az autók és a szélturbinák.
Spanyolország azonban ellenzett minden új intézkedést egy kormánytisztviselő szerint, Merz pedig körültekintőbb volt a vacsora alatti vita során.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Kína „potenciális szövetséges”.
„Novemberben arról beszéltünk, hogy a kínai helyzet tűrhetetlen, és hogy cselekednünk kell. És most itt vagyunk megint, és ugyanarról beszélünk” – mondta egy, a csúcstalálkozón részt vevő magas rangú uniós diplomata a Financial Timesnak.
Félnek a megtorlástól
Több diplomata is elmondta az FT-nek, hogy egyes tagállamok a megtorlástól való félelmük miatt inkább csökkentették a Kínától való függőséget, mielőtt vámokat vetettek volna ki.
Miután az EU vámot vetett ki a kínai elektromos járművek importjára, Peking vámot vetett ki az uniós élelmiszer- és bortermékekre. Petteri Orpo finn miniszterelnök felkérte a Bizottságot, hogy készítsen egy ütemtervet a veszélyeztetett területekről és a függőségek csökkentésének módjairól.
„Talán a naivitásunk miatt, talán a túl kényelmes életmódunk miatt kerültünk egy olyan helyzetbe... ahol ki kell jutnunk ebből a gödörből, amelybe beleástuk magunkat...az EU-nak stratégiai irányváltásra van szüksége”
– mondta Christian Stocker osztrák pénzügyminiszter az FT-nek.