Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Egyél kevesebbet, mozogj többet!” – örök igazság a fogyáshoz vezető úton, mégsem segít minden túlsúlyos vagy elhízott emberen. Számukra is van azonban megoldás, így a legkevésbé sem túlzás, hogy az elmúlt években új alapokra helyezte a diétás piacot aGLP-1 (glukagonszerű peptid-1) alapú gyógyszerek térhódítása. Érdemes tudni, hogy a GLP-1 egy természetes hormon, amit a bélrendszer étkezés után termel. A működési elvén fejlesztett újgenerációs készítmények utánozzák a szervezet saját hormonját, csökkentve az étvágyat, lassítva a gyomor ürülését, egyúttal stabilizálva a vércukorszintet.
Ezáltal hatékony eszköz mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind pedig a súlyos elhízás kezelésében.
Aki a globális fogyasztási trendekre kíváncsi, annak még ma is elsőként Észak-Amerikára érdemes vetnie a tekintetét. Jelzésértékű, hogy az Egyesült Államokban újabb mérföldkőhöz érkezett a GLP–1-es gyógyszerek terjedése: a felnőtt lakosság mintegy negyede már él velük vagy komolyan fontolgatja alkalmazásukat. A Boston Consulting Group (BCG) ügyfélkutatási központja kilenc piacon több mint 1500 GLP–1-felhasználó bevonásával végzett felmérést. Az eredmények szerint a gyógyszerek nem csupán az étkezési szokásokat alakítják át, hanem a fogyasztók költési mintáit, életmódját és egészséghez való viszonyát is. A változások ráadásul nem állnak meg a felhasználóknál: azok a háztartások többi tagjára is átterjednek.
Az egészségközpontú életmód új gazdasági hatásai
„A GLP–1-et használók nem egyszerűen kevesebbet esznek. Tartós, átfogó egészség- és fitneszközpontú életmódot alakítanak ki maguk körül” – mondta Alex Caffey, a BCG ügyvezető igazgatója és partnere. A szakértő szerint ez jelentős üzleti lehetőségeket teremt számos iparágban, messze túl az élelmiszerpiacon, különösen azoknak a vállalatoknak, amelyek időben felismerik a változásokat.
A kutatás legfontosabb megállapításai szerint:
- A GLP–1-felhasználók alapjaiban alakítják át élelmiszer-vásárlási szokásaikat. Gyümölcsökre és zöldségekre átlagosan 15 százalékkal többet költenek, fehérjében gazdag élelmiszerekre 11 százalékkal, rostban gazdag termékekre pedig 10 százalékkal többet. Ezzel párhuzamosan csökken a cukorkák, üdítőitalok, alkoholos italok és sós snackek fogyasztása.
- Azoknak a felhasználóknak a mintegy 60 százaléka, akik korábban abbahagyták a kezelést, tervezi annak újraindítását, míg az aktív használók 10 százaléka ciklikusan szünetelteti és újrakezdi a gyógyszerszedést. Ez azt jelenti, hogy a kereslet nem szűnik meg automatikusan a recept lejártával.
- A korábbi felhasználók csaknem 40 százaléka a gyógyszer elhagyása után is fenntart számos egészségtudatos szokást, például továbbra is étrend-kiegészítőket használ vagy fokozott figyelmet fordít a személyes egészségmegőrzésre.
- Az éttermi étkezésen és az otthoni élelmiszer-fogyasztáson megspórolt összegek mintegy egyharmada más egészségügyi és önfejlesztési kategóriákba áramlik át. A ruházati és lábbeli kiadások például 2030-ra várhatóan több mint kétszeresükre nőnek, ami önmagában 5,8 milliárd dolláros többletpiacot jelenthet.
- A hatásokat tovább erősíti, hogy a GLP–1-felhasználók háztartásainak 70 százalékában a többi családtag fogyasztói magatartása is megváltozik. Ez az aktív felhasználói körön túl további mintegy 50 százalékkal növeli az érintett fogyasztók számát az amerikai piacon.
- A válaszadók 37 százaléka elsősorban a termékek funkcionális előnyei – például a magas fehérje- vagy rosttartalom – alapján választ. Ez kétszer akkora arány, mint azoké, akik inkább prémium kategóriás alternatívákra váltanak.
A változó fogyasztói magatartás jobb megértése érdekében a BCG négy fő felhasználói típust azonosított:
- A felhasználók 41 százaléka az úgynevezett „életmód-optimalizálók” csoportjába tartozik, akik a gyógyszerszedést szélesebb körű egészségmegőrző szokásokkal egészítik ki.
- A válaszadók 27 százaléka „betegségmenedzserként” tekint magára, és elsősorban egészségi állapotára, illetve az esetleges mellékhatások kezelésére koncentrál.
- A felhasználók 19 százaléka „esztétikai átalakuló”, akik jelentősen növelik szépségápolási és személyes gondoskodási kiadásaikat.
- A fennmaradó 13 százalék az úgynevezett „all-in” kategóriába tartozik: ők gyakorlatilag teljes életvitelüket a GLP–1-kezelés köré szervezik.
„Az új keresleti szerkezetben azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek külön-külön szólítják meg ezeket a csoportokat, és nem tekintik a GLP–1-felhasználókat egységes fogyasztói tömbnek” – hangsúlyozta Lauren Taylor, a BCG ügyvezető igazgatója és vezető partnere.
Új üzleti stratégia kell
A kutatás szerint azok a vállalatok járhatnak jól, amelyek időben alkalmazkodnak az átalakuló kereslethez. Mivel a fogyasztók egyre inkább a termékek konkrét egészségügyi előnyeit keresik, érdemes bővíteni a magas fehérjetartalmú, rostban gazdag vagy probiotikus termékek kínálatát. A vállalatoknak újra kell gondolniuk a kiszereléseket, adagméreteket és az étkezéshelyettesítő megoldásokat is.
A kereslet becslésekor nem elegendő kizárólag a gyógyszerhasználók számából kiindulni. A velük egy háztartásban élők fogyasztása szintén változik, ami új termékkategóriák és családi kiszerelések iránti igényt teremthet. A marketingkommunikációban pedig egyre nagyobb szerepet kaphat az egészségesebb családi életmód üzenete.
A vállalatoknak külön stratégiát kell kidolgozniuk az aktív, a korábbi, az újonnan belépő és a kezeléshez visszatérő felhasználók megszólítására. A fogyasztói út ebben az esetben nem lineáris, hanem inkább folyamatos körforgásként írható le. Ez különösen fontos szempont lehet az étrend-kiegészítők, fitneszszolgáltatások és wellness-termékek piacán.
Mivel a GLP–1-felhasználók száma várhatóan gyors ütemben növekszik, és a hatás a családtagokon keresztül tovább terjed, az üzleti pozíciók újrarendezésére rendelkezésre álló idő egyre rövidebb. A kérdés ma már nem az, hogy számítanak-e ezek a gyógyszerek a fogyasztói piacok szempontjából, hanem az, hogy a vállalatok képesek lesznek-e gyorsabban alkalmazkodni, mint versenytársaik.
Felvette a kesztyűt a WHO is
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)történetében először a múlt év végén adott ki hivatalos ajánlást az elhízás gyógyszeres kezelésére. A 2025 decemberi iránymutatás feltételesen támogatta a GLP–1 típusú készítmények alkalmazását a felnőttkori elhízás hosszú távú kezelésében, a várandós nők kivételével. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyógyszeres terápiát egészséges étrenddel és rendszeres testmozgással kell kiegészíteni. A WHO szerint az elhízás krónikus betegség, amely egész életen át tartó, komplex kezelést igényel.
A világon több mint egymilliárd ember él elhízással, miközben a GLP–1 gyógyszerek iránti kereslet rohamosan nő. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgató szerint
ezek a készítmények önmagukban nem jelentenek teljes megoldást, ugyanakkor emberek millióinak segíthetnek a testsúly csökkentésében és az elhízáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok mérséklésében. Az iránymutatás a 30-as vagy annál magasabb testtömeg-indexű (BMI) felnőttekre vonatkozik, és három hatóanyagot – a szemaglutidot, a tirzepatidot és a liraglutidot – foglal magában.
A WHO arra is figyelmeztetett, hogy az elhízás globális gazdasági terhei 2030-ra elérhetik az évi 3000 milliárd dollárt. Az egyik legnagyobb kihívást továbbra is a gyógyszerekhez való hozzáférés jelenti, mivel a jelenlegi gyártási kapacitások mellett várhatóan a rászorulók kevesebb mint 10 százaléka juthat majd hozzá ezekhez a terápiákhoz. A szervezet ezért 2026-ban a kormányokkal együttműködve azon dolgozik, hogy elsősorban a legnagyobb egészségügyi kockázatnak kitett csoportok számára biztosítsák a kezelések elérhetőségét.