Két nap leforgása alatt Oroszország rendkívül intenzív, kombinált légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen. Volodimir Zelenszkij elnök tájékoztatása szerint az orosz erők összesen 1567 drónt és 56 különféle típusú – köztük ballisztikus – rakétát indítottak el. Bár az ukrán légvédelem a drónok 94, a rakéták 73 százalékát megsemmisítette, a becsapódások így is tragikus pusztítást végeztek.
Kijevben egy kilencemeletes lakóépület szinte teljes egészében megsemmisült, a romok alatt még csütörtök este is keresték az eltűnteket. A fővárosi áldozatok között van egy 12 éves kislány is. A támadások országszerte az energetikai hálózatot célozták: Csernyihivben 30 ezer ember maradt áram nélkül, Poltavában a gázszolgáltatás akadozik, Harkivban pedig 29 ember sebesült meg.
Szomszédos légtereken át vezetnek az új drónfolyosók
Az oroszok a rekordmennyiségű eszköz bevetése mellett a támadási útvonalakon is módosítottak, méghozzá a nyugati határszéleken. Az egyik ukrán lapnak nyilatkozó katonai elemző rámutatott, hogy Moszkva a szomszédos államok légterét használja ki az ukrán védelem megkerülésére.
Információim szerint a mostanihoz hasonló csapások során az ellenséges drónok mintegy 30 százalékát már az ukrán légvédelmi drónok semmisítik meg. Az oroszok, megértve ezt, új taktikákat keresnek, és az ukrajnai csapásokhoz gyakorlatilag a szomszédos országok területét használják. Ezek a drónok Fehéroroszország, Moldova, sőt Románia felett is átrepülnek, mivel Ukrajna ezeken a területeken nem lőheti le a célpontokat, és az adott országok sem teszik meg
– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy részben ez az oka annak, hogy Ungvár környékét is a háború eddigi legnagyobb dróntámadása érte.
A humanitárius katasztrófa miatt Ukrajna rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanácsi ülést kezdeményezett.
Az ukrán 24-es csatornának nyilatkozó katonai és politikai elemzők szerint a támadás időzítése szorosan összefügg a nemzetközi helyzettel. A csapások ugyanis épp egybeestek Donald Trump és Szi Csin-ping kínai elnök pekingi egyeztetéseivel. Olekszandr Leonov elemző szerint Putyin ezzel üzente meg a világhatalmaknak:
Oroszország megkerülhetetlen tényező, és még véletlenül sem születhet döntés a feje felett.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a csapások a Moszkva által korábban kért tűzszüneti tárgyalások képmutatását bizonyítják.
Az ukrán civilek bombázásával Oroszország kevésbé az erejét, mint inkább a gyengeségét demonstrálja, és azt, hogy nem tudja, hogyan fejezze be az agresszív háborúját
– írta Macron az X-en.
En lançant une nouvelle frappe massive de drones et de missiles contre les villes et les civils ukrainiens - la plus importante de ces quatre dernières années -, la Russie aggrave un peu plus le forfait de son agression.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) May 14, 2026
Elle donne à voir toute l'hypocrisie…
Mit üzen Moszkva Kárpátalja bombázásával?
A háború kezdete óta ritka fejlemény, hogy az orosz drónok ilyen tömegben jelenjenek meg a magyar határ közvetlen közelében; Ungvár, Munkács és Szolyva felett is tucatnyi eszközt észleltek. A kárpátaljai eszkalációval Moszkva tudatosan számolta fel a régió korábbi „biztonságos hátország” státuszát, azt üzenve, hogy Ukrajna egyetlen szeglete sem maradhat érinthetetlen. A magyar határ menti bombázások egyben diplomáciai erődemonstrációként is értelmezhetők, amelyekkel Putyin a Tisza-kormány mozgásterét tesztelheti, azt is jelezve, hogy a katonai célok felülírják a korábbi szempontokat. Ezen kívül támadásokkkal az Ukrajnát Európával összekötő utolsó kritikus logisztikai és energetikai folyosók sebezhetőségét is igyekeznek demonstrálni a NATO-határ közvetlen szomszédságában.
A kárpátaljai támadások miatt Orbán Anita külügyminiszter berendelte Oroszország nagykövetét, és a leghatározottabban elítélte az agressziót.
Elmondtam a nagykövetnek, hogy teljességgel elfogadhatatlan, hogy az orosz haderő most már a magyarok által is lakott Kárpátalját is támadja
– hangsúlyozta a miniszter. Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz követ igaz kevesebb mint 30 percet töltött a külügyminisztériumban, ám Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy a Bem téri épületbe kérették az orosz nagykövetet az ukrán területek bombázása miatt.
Bár az orosz hadvezetés hivatalosan az energetikai rendszer meggyengítésével indokolja a csapásokat, a cél egyértelműen a politikai nyomásgyakorlás. Ukrajna válaszul megerősített légvédelmi támogatást kér a szövetségeseitől, Zelenszkij elnök pedig közölte: a speciális szolgálatok már dolgoznak a megfelelő válaszlépéseken.