Péntek délután lefelé tartanak a nyersolaj jegyzésárak, az amerikai WTI -vel 1,2 százalékkal, a Brenttel 1,4 százalékkal kereskednek a csütörtöki záróárak alatt. Persze a helyzet, ahogy február 28. óta minden nap, percről-percre változik. Az Urals típusú orosz nyersolajkeverék ára viszont kilőtt, több mint 9 százalékkal 89 dollárra nőtt a jegyzésár. Ezen az áron vásárolnak az indiai finomítók, hogy a Mol mennyiért jut hozzá (jelenleg csak tengeri szállításra) az nem nyilvános adat. Mindenesetre a hivatalos Brent-Urals különbözet pénteken még így is 18 dollár volt hordónként.
A The Wall Street Journal reggel arról számolt be, hogy akár 180 dollárig is felszökhet a nyersolaj ára, ha az energiaválságot okozó iráni konfliktus április végéig sem rendeződik. Ezt Szaúd-Arábiai olajpiaci szakértők modellezték le.
Ilyen magas olajár akár kedvezhetne is az OPEC vezető olajtermelőjének, de hosszú távon az olajfogyasztás visszafogásával járna együtt. A globális recesszió pedig borítékolható lenne ilyen környezetben. Ráadásul az Arab-öböl vezető termelője azt is kockáztatja, hogy a haszonleső szerepébe kerülne egy nem általa kezdett háborúban.
Közben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt javasolja a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, hogy támogassák az otthoni munkavégzést és az autómegosztást, hogy így is csökkenthessék az üzemanyag keresletet.
Egyúttal az amerikai kormány is próbálja hűteni az olajpiacon jelentkező nyomást. Azt Erste hírösszefoglalója szerint Donald Trump kijelentette, hogy nem kíván további fegyveres erőket helyezni a közel-keleti régióba, míg Izrael is jelezte, hogy a Déli Pars mező bombázása után nem akar kritikus szénhidrogén mezőket támadni. Meglepő módon az Egyesült Államok eltörölte az Irán elleni olajszankciókat is, így a perzsa állam szabadon adhatja el olajtermékét a világpiacon, ami növeli a kínálatot.
A kommunikáció ellenére az olajpiac továbbra is nagyon feszült. Ráadásul a Pentagon állítólag 200 milliárd dollárt kért a kongresszustól a háború folytatására, ami elhúzódó konfliktusra utal, de Pete Hegseth hadügyminiszter ezt később határozottan cáfolta és jelezte, hogy az Irán elleni háború a tervek szerint halad.
Ennek némileg ellentmond a The Guardian pénteki információja, amely szerint
az Egyesült Államok állítólag fontolgatja Irán Kharg-szigetének elfoglalását vagy blokád alá vonását, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása érdekében, annak ellenére, hogy Donald Trump korábban azt sugallta, nem hajlik a „katonai bevetésre”.
A sziget elfoglalására irányuló bármilyen kísérlet valószínűleg nagy kockázattal járna, mivel az oda bevonuló amerikai erők egy földrajzilag szűk térben lennének kitéve az iráni drónok és rakéták támadásainak.
A mindössze 20 négyzetkilométer területű, az Öböl északi végén, az iráni Bushehr városától 25 km-re fekvő Kharg terminálon keresztül exportálják az iráni olajtermelés mintegy 90 százalékát.
