Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Folytatódott az Európai Központi Bank monetáris lazítása, a várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázispontos csökkentésről döntött a kormányzótanács csütörtökön.
14:45-kor kezdődik Christine Lagarde sajtótájékoztatója. Érdemes figyelni az elnök kommentárjára, abból kiolvasható, hogy a mai lépést követően szünetet tarthatnak-e a kamatvágási ciklusban. E mellett szól az az érv, hogy az amerikai vámok rövid távon ugyan dezinflációs hatásúak, hosszabb távon azonban emelni fogják az inflációt.
Idén 2 százalék lehet az infláció az euroövezetben
Az új makrogazdasági prognózisban a szakértők arra számítanak, hogy a teljes infláció 2025-ben átlagosan 2, 2026-ban 1,6, 2027-ben pedig 2 százalék lesz. A márciusi prognózisokhoz viszonyított 0,3 százalékpontos lefelé való módosítások mind 2025-re mind 2026-ra főként az alacsonyabb energiaár-feltevéseknek és az erősebb eurónak tudhatók be. A szakértők arra számítanak, hogy az energiát és élelmiszert nem tartalmazó (mag)inflációs ráta 2025-ben átlagosan 2,4, 2026-ban és 2027-ben pedig 1,9 százalék lesz.
A növekedési kilátások nem változtak
A szakértők a reál -GDP-növekedésre 2025-ben 0,9 százalékos, 2026-ban 1,1 százalékos, 2027-ben pedig 1,3 százalékos ütemet prognosztizálnak. A 2025-ös korrigálatlan növekedési prognózis a vártnál erősebb első negyedévi és az év hátralévő részében várható gyengébb teljesítmény eredője. Miközben a kereskedelmi szabályozásokat övező bizonytalanság különösen a közeljövőben várhatóan hátráltatja a vállalati beruházásokat és a kivitelt, a védelmi és infrastrukturális állami beruházások bővülése középtávon fokozottabban támogatja a növekedést. A nagyobb reáljövedelmek és a szilárd munkaerőpiac lehetővé fogja tenni a háztartásoknak, hogy többet költsenek. A kedvezőbb finanszírozási feltételekkel együtt mindez reziliensebbé teheti a gazdaságot a világban jelentkező sokkokkal szemben.
Az EKB elemzői arra számítanak, ha a kereskedelmi feszültségek az elkövetkező hónapokban még jobban kiéleződnek, akkor a növekedés és az infláció az alapforgatókönyvben prognosztizált értékek alatt lesz. Ezzel ellentétben, ha a kereskedelmi feszültségeket sikerül kedvező eredménnyel feloldani, akkor a növekedés és, kisebb mértékben, az infláció is meghaladhatja az alapprognózisban jelzett értékeket.
Gyengülő euró, optimistább Lagarde
A döntés után az euró csak minimálisan gyengült a dollárhoz képest, ami nem meglepetés, hiszen az alacsonyabb eurókamatokkal az euró és a dollár közti kamatkülönbözet nagyobb lett.
A Bloomberg úgy értékelte Lagarde szavait, hogy a friss gazdasági értékelés valamivel kevésbé tűnik aggasztónak, mint az áprilisi, amikor Lagarde az euróövezet előtt álló „rendkívüli bizonytalanságot” hangsúlyozta.
A mai kamatdöntéssel szemben csak egy kormányzótanács szavazott.
Lagarde szerint az inflációs kilátások a szokásosnál is bizonytalanabbak. Mérsékelheti az inflációt a csökkenő energiaköltségek és az emelkedő euróárfolyam. Hozzájárulhat az inflációs ráta mérséklődéséhez, ha a magasabb vámok az Amerikába irányuló globális export csökkenéséhez vezetnek, és más országok az euróövezetbe irányítják át áruikat.
Inflációt emelő kockázat a globális ellátási láncok széttöredezése, illetve a védelmi és infrastrukturális kiadások fellendülése is.
