Mintegy 499 ezer fogvatartottat regisztráltak az Európai Unióban 2023-ban, ehhez pedig 3,2 százalékos növekedés járult hozzá 2022-höz képest – derül ki az Eurostat napokban publikált adataiból, miszerint a magyar börtönök is mérsékelten tömve vannak.
Az EU statisztikai hivatalának legfrissebb közlése alapján, ha a kérdést lakosságarányosan szemléljük,
100 ezer főre tavalyelőtt 111 fogvatartott jutott, ami valamivel több, mint 2022-ben, amikor ez az arány még csak 108-ra rúgott az unióban átlagosan.
Hullámzó trendek, magyar dobogós hely
Az adathalmazból arra is fény derül, hogy az 1993 és 2023 közötti három évtizedes időszakban a fogvatartottak legmagasabb létszámát 2012-ben jegyezték fel, ez akkor 553 ezer rabot takart. A 2017–2019 közötti stabilitási időszak után 2020-ban 6,6 százalékkal, 463 ezerre csúszott le a fogvatartottak száma, majd 2021 és 2023 között összesen 7,7 százalékkal vissza is kúszott a már emlegetett szűk ötszázezerre.
Így az elérhető legfrissebb adat a félmilliós rabszámot súrolja szerte az EU-ban.
Az uniós országok összehasonlításakor az elítéltek 100 000 főre jutó aránya 2023-ban a legalacsonyabb szinten Finnországban (53,2), Hollandiában (65,6) és Szlovéniában (67,9) állt.
[DIAGRAM-87]
Ezzel szemben a börtönlakók legmagasabb aránya Lengyelországban (202,7), Magyarországon (186,9) és Csehországban (180,7) volt. E képzeletbeli dobogóra lépő tagállamokat szorosan követi Szlovákia (179,1) is, ez pedig azért különösen figyelemre érdemes, mivel így világosan kirajzolódik, hogy
pont a négy visegrádi ország jár ugyanabban a cipőben, már ami a rabkérdést illeti.
Ennélfogva a V4-ek érdemi együttműködését már csak a jelzett szempont miatt sem árthat feléleszteni a kelet-közép-európai régióban.
Túlcsorduló rabszám
Mindemellett az Eurostat adatsora abba is betekintést enged, hogy
2023-ban 13 uniós országban tapasztaltak bűnözőktől túlzsúfolt börtöncellákat.
Ez a gyakorlatban konkrétan azt jelenti, hogy ha egy börtönben több a fogvatartott, mint amennyi befogadására azt tervezték, akkor ott túlzsúfoltság honol.
A cellák tekintetében a legdurvább zsúfoltságot Cipruson figyelték meg 226,2 fős kihasználtsággal, a kiugróan magas arány után Franciaország (122,9) és Olaszország (119,1) következik a sorban. A börtönök legalacsonyabb kihasználtsági arányát pedig Észtországban (56,2), Luxemburgban (60,8) és Bulgáriában (67,7) regisztrálták.
Magyarország ezen börtönaspektusból a stabil középmezőnyben helyezkedik el, bár így is enyhén zsúfoltak a hazai büntetés-végrehajtási intézmények.
Ha a korábbi adatokra vetünk egy pillantást, idehaza egy bő évtizeddel korábban, 2013-ban még 180,1-es szinten állt a százezer lakosra vetített rabarány, 2018-ban pedig 166,7-re olvadt, és innen emelkedett vissza 2022-ben 199,7-re, majd 2023-ban a fentebb említett 186,9-re.
