Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Parlament kedden tárgyalt többek között arról a kérdésről is, hogy a magyar titkosszolgálatokat uniós tisztségviselők utáni kémkedéssel vádolják.
A vitában elsőként a lengyel uniós ügyekért felelős miniszter, Adam Szlapka szólalt fel, aki arról beszélt, hogy a kémeszközök túlzott használata elfogadhatatlan. Azt azonban kiemelte, hogy csak a megfelelő nyomozás után szabad véleményt formálni ebben a kérdésben.
Az Európai Bizottságot a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős európai biztos képviselte a vitában. Piotr Serafin hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a tagállamok számára, hogy minden segítséget megadjanak az országba látogató OLAF-munkatársaknak.
Kiemelte, hogy a Bizottság meg fogja védeni az uniós hivatalok munkatársait minden illegális tevékenységgel szemben. A kémkedés gyanújának felmerülése esetén pedig az uniós szerv szakemberei fognak vizsgálatot indítani.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arról beszélt hozzászólásában, hogy véleménye szerint Magyarországon a titkosszolgálatokat már régóta a kormány ellenfeleivel szemben használják.
Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy indítsanak vizsgálatot és tegyék ezt az ügyet is a kormány ellen indított jogállamisági vizsgálat részévé.
Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP EP-képviselője ezt követően beszédében kitért arra, hogy akkor vitáznak erről a kérdésről, amikor Európát sokféle válság gyötri, tehát bőven lenne tennivaló.
Kiemelte, hogy már sokadik alkalommal kérnek napirendre egy vitát Magyarországról, ebben az esetben egy névtelen forrásokra támaszkodó újságcikk alapján.
A magyar hatóságok ráadásul időközben már tájékoztatást adtak az ügyről, amely szerint a fentieket semmi nem támasztja alá, illetve az OLAF sem tett arról bejelentést, hogy munkatársaikat megfigyelték volna.
Végezetül pedig kijelentette, hogy akárhányszor is veszik még napirendre Magyarországot, akkor sem fognak engedni a számukra fontos ügyekben.
Vicsek Annamária, a Fidesz-KDNP képviselője elmondta, hogy a baloldal számtalanszor találgatások és hamis hírek alapján támadja Magyarországot az Európai Parlamentben.
A kettős mérce kapcsán példaként hozta fel az Integritás Hatóság vezetőjének az ügyét, amelyben véleménye szerint az európai sajtó és a baloldal is hallgat „Brüsszel előretolt helyőrségének vezetőjéről”. Biró Ferenc Pálról úgy vélekedett, hogy „Brüsszel megbízásából a korrupcióellenesség ostoraként viselkedett”.
Komoly vádak fogalmazódtak meg
Az Euroactiv cikke szerint a De Tijd belga lap és a Direkt36 jelentése decemberben arról számolt be, hogy az Információs Hivatal (IH) megfigyelte az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF nyomozóit, amikor Magyarországon járva vizsgálódtak. A lapok állítása szerint a finanszírozás lehetséges visszaéléseivel kapcsolatos uniós vizsgálat során átkutatták az érintett uniós tisztviselők szállodai szobáit, és kinyerték a laptopok adatait is.
Az OLAF csalásellenes ügynökség nyomozói 2015 és 2017 között több vizsgálati kiküldetést végeztek Magyarországon.
„Az EU intézményei sebezhetőek, és nincsenek titkosszolgálati vagy kémelhárítási mechanizmusok” – mondta Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő a portálnak a plenáris vita előtt.
Jelenleg az európai jog nem védi az uniós tisztviselőket a kémszoftverekkel szemben, mivel általában nem tiltja azok használatát. A nemzeti kormányok szabadon használhatják ezeket a szoftvereket nemzetbiztonsági célokra és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre.
A témában parlamenti vita lebonyolítására irányuló javaslatot először a liberális Renew Europe frakció terjesztette elő a magyar elnökség végén. A vita ellen emelt szót a Fideszt a soraiban tudó Patrióták Európáért képviselőcsoport és a nemzeti konzervatív ECR frakció is. Parlamenti körök ugyanakkor azt mondták, hogy szinte az összes többi képviselőcsoport támogatta a napirendi pontot.
A Európai Bizottság a múlt hónapban egymilliárd eurót felfüggesztett a Kohéziós Alapból Magyarország számára a jogállamiság hiányosságai miatt az uniós költségvetés jogállamiság elveinek megsértésével szembeni védelme érdekében bevezetett feltételességi mechanizmus keretében.
„A Parlamentnek meg kell erősítenie elkötelezettségét az alapvető értékek, különösen a jogállamiság mellett” – mondta Jean-Marc Germain, a Költségvetési Bizottság jogállamisággal foglalkozó állandó előadója.
Germain azt is mondta, hogy kérni fogja, hogy a kérdéssel a Költségvetési Bizottság következő ülésén foglalkozzanak.
Az Euractiv korábban megkereste a magyar kormányt és az Európai Bizottságot is.
Nem foglalkozunk álhírekkel
– reagált a magyar kormány a brüsszeli lapnak, de az EU csalásellenes szervezete sem válaszolt érdemben a kérdésekre.
Kőkemény vita zajlott a digitális cenzúráról
Korábban a közösségi médiumok szabályozásáról vitáztak a képviselők a baloldali frakciók kezdeményezésére. Henna Virkkunen, technológiai önrendelkezésért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA) nem cenzúrázza a tartalmakat, hanem hatékony mechanizmusokat hoz létre az illegális tartalmak eltávolítására.
Iratxe García Pérez, a szocialisták frakcióvezetője azt a kérdést tette fel, hogy mit tesz az Európai Bizottság a „digitális oligarchák” ellen. Az ECR frakcióban ülő Nicola Procaccini szerint viszont a baloldal kezd beleőrülni, hogy elveszítette az ellenőrzést a politikai vita felett a közösségi médiában.
Dömötör Csaba szerint Mark Zuckerberg saját maga vallotta be, hogy cenzúrázott a Facebook a demokraták nyomására, azonban hiába akartak erről vitát a Patrióták, ezt a néppártiak és a baloldaliak megakadályozták. Schaller-Baross Ernő fideszes képviselő pedig úgy vélte, hogy a DSA a jelenlegi formájában politikai cenzúra eszközeként is szolgálhat, így ebben a formában meg kell szüntetni.
Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság fontos alapjog, de nem jelentheti hamis és félrevezető tartalmak felerősítését, amelyek akár választásokat is befolyásolhatnak. Véleménye szerint a közösségi média szabályozása elengedhetetlen, és a tényellenőrzők eltávolítása elősegítheti a dezinformáció terjedését, ami súlyosan károsíthatja a demokráciát.
László András fideszes EP-képviselő úgy reagált Dávid Dóra felszólalására, hogy a képviselő a „cenzúrázás szempontjából legérzékenyebb időszakban a Facebook jogásza volt, tehát pontosan tudnia kellett mi történik”.
Hogyan működtette a Facebook a cenzúragépezetet, és hogyan lehet megtudni az, hogy kit és milyen tartalmakat cenzúráztak?
– tette fel a kérdést.
