Franciaországnak 112 milliárd euróval kell csökkentenie államháztartási-hiányát a következő 7 és 12 év között, ha el akarja kerülni, hogy Olaszországhoz hasonló adósságspirálba kerüljön. A Déli szomszédjával ellentétben Párizs még elkerülheti, hogy abba a csapdába essen, hogy túl sokat kelljen költenie ahhoz, hogy visszafizesse adósságát, de gyorsan kell cselekednie – írja francia miniszterelnökség alá tartózó Gazdasági Elemzések Tanácsa (CAE).
Az Adrien Auclert, Thomas Philipp és Xavier Rag által jegyzett tanulmány leszögezi:
Az adósságunk a költségvetési döntéseink közvetlen következménye. Ez nem egy meredek hegyről lefelé dobott hógolyó mechanikus felhalmozódása
szemben Olaszországgal, ahol az államadósság a kiadáscsökkentések ellenére tovább nőtt az emelkedő kamatlábak miatt.
A túlzottdeficit-eljárás árnyékában
Franciaországnak, hat másik uniós tagállammal – köztük Magyarországgal – túlzottdeficit-eljárással néz szembe, mert megsértette az állami kiadásokra vonatkozó uniós szabályokat. Bruno Le Maire, leköszönő pénzügyminiszter már ígéretet tett Brüsszelnek, hogy az EU-s előírásoknak megfelelően 2027-re GDP 3 százalékára csökkentik az államháztartás-hiányt.
A CAE elemzői kiemelték, hogy a jelenlegi helyzetben
a következő hét-tizenkét évben az ország GDP-jének 4 százalékával kell csökkenteniük az elsődleges hiányt.
A közgazdászok szerint a gyorsabb csökkentés aláásná a növekedést, míg a lassabb csökkentés azt eredményezné, hogy túl sokat kéne költeniük az adósság visszafizetésére.
Az így megspórolni kívánt 112 milliárd euró megfelel a 2015. évi magyar GDP összegének.
Nem tudni ki lesz a kormányfő
Miután a világjárvány és az energiaárak emelkedése után évekig magasak voltak a kiadások, a múlt hónapban a Emmanuel Macron és az elnök pártjának a kormánya elkezdett némi rendet tenni az államháztartásban. A múlt héten a francia Számvevőszék kifogásolta a kormány gazdasági teljesítményét, mondván:
nem sikerült hatékonyan csökkenteni a kiadásokat és a kabinet adósságcsökkentési ígéretei is „irreálisak”.
Egyelőre bizonytalan, hogy ki lesz ezzel a hiánnyal szembenéző következő francia miniszterelnök. A Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali Új Népfront több költséges szociális intézkedéseket javasolt, így megtorpedóznák Macron nyugdíjreformját is, amely a legtöbb munkavállaló számára 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt.
A reformtervezet visszavonását nemcsak a baloldal, hanem szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) is kész támogatni.
