A római büntetőbíróság elé idézték a Sapienza Egyetem egyik filozófusát, Donatella di Cesarét, aki egy tévévita során Francesco Lollobrigida agrárminiszter egyik beszédét Hitler Mein Kampf című művéhez hasonlította. Az agrárminiszter, aki történetesen Giorgia Meloni sógora, rágalmazásra hivatkozva azonnal beperelte a filozófust, mivel az nyilvános szereplése során neonáci kifejezések használatával hozta személyét összefügésbe.
„Nem értem, hogy a szavaimat egyáltalán hogyan lehet Adolf Hitler Mein Kampfjához hasonlítani” – jelent meg a The Guardianban a miniszter nyilatkozata. Di Cesare kijelentései „kizárólag személyem megtámadására irányulnak, és arra, hogy mind engem, mind társaimat besározza”.
A filozófus május 15-én áll először bíróság elé. Olaszországban a büntetőbíróságon rágalmazásért elítélteket hat év szabadságvesztéssel sújthatják, ami az Európai Unióban a második legszigorúbb büntetésnek számít.
Ezzel szemben a filozófus úgy véli, hogy az ellene felhozott vádak egy „politikai stratégia részei, amelynek célja a baloldali értelmiségiek megfélemlítése és kiszorítása a közbeszédből”. Di Cesare szerint Meloni kormánya megbünteti azokat, akik felhívják a figyelmet a mozgalom fasiszta gyökereire.
Visszatért a cenzúra a köztévébe
Di Cesare esete azonban csak egy azok közül, amelyek kapcsán felmerül az esélye annak, hogy az olasz kormány visszaél a pozíciójával és becsületsértés vádjával indít eljárásokat értelmiségiekkel szemben.
Egyéb példákban is visszaköszön a hazai olasz sajtóra gyakorolt kormányzati nyomás: a RAI közrádió és köztelevízió évtizedek óta szoros összefonódást mutat az egymást követő rezsimekkel.
A hírportál vezérigazgatói székébe a Meloni kormány alatt Giampaolo Rossit ültették, aki Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint is támogató szavakkal illette. Kinevezését követően nem sokkal számos RAI dolgozó nemtetszését fejezte ki a vezetőség felé.
Meloni-Orbán stratégia
Egyes elemzők szerint Meloninak a médiához való viszonya párhuzamba állítható az Orbán-rezsim illiberális demokráciájával.
Az Európai Unió által 2022-ben Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás és az abból fakadó kohéziós források megvonásának egyik kiváltó oka a független média hiányának vádja volt. Olaszországban – a magyar példához hasonlóan – a sajtóorgánumokon és egyéb véleménynyilvánítókon kívül a múzeumok és kulturális intézmények is gyakran a kormány célkeresztjébe kerülnek.
Az olasz miniszterelnök hatalomra kerülése óta megfigyelhető, hogy míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióelnökeként uniós politikájában törekszik a mainstream vonalat erősíteni és olyan közmegegyezésnek örvendő témák mellett kiállni, mint Ukrajna támogatása, addig belföldön az Orbán-receptet követve nem riad vissza a kritikusok elleni kemény fellépéstől.
