BUX 138730.73 0,82 %
OTP 44390 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Egyszerű trükk lehet az Ukrajnának frissen megszavazott eurómilliárdok mögött

Az „Ukrajna Támogatási Alap” létrehozásával további 5 milliárd euróval segítenék Ukrajnát az uniós tagállamok, azonban van egy csavar a történetben.

2024. március 14. csütörtök, 11:44

Fotó: AFP / Anatolij Stepanov
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az uniós nagykövetek szerdán megállapodtak abban, hogy az év végéig további 5 milliárd euróval segítik Ukrajnát az „Ukrajna Támogatási Alap” létrehozásával.

Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a döntés után arról írt az X-en, hogy „az üzenet egyértelmű: támogatni fogjuk Ukrajnát mindenben, ami a győzelemhez szükséges.”

A Politico hírlevelében azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy amit most új forrásnak neveznek, az lényegében csak „kreatív könyvelés”. Ennek az az oka, hogy részben elszámolhatóak a kétoldalú fegyverszállítmányok is az alaphoz való hozzájárulásként.

A Politiconak nyilatkozó diplomaták arról beszéltek, hogy az Ukrajnába irányuló kétoldalú fegyverszállítmányok az alaphoz való pénzügyi hozzájárulással egyenértékűek, körülbelül 50 százalékos szinten, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ország csak a kifizetéseinek a felét vonhatja le, hanem az adományozott fegyverek ellenértékének a felét is.

Németország az alapba 1,2 milliárd eurót fizetne be, de amíg el tud számolni 2,4 milliárd eurónyi fegyveradományt, egy centet sem kell adnia.

A portál által megkérdezett diplomaták egyike sem tudta pontosan megmondani, hogy valójában mennyi pénz kerülhet be a támogatási alapba, azonban azt egyikük sem zárta ki, hogy ez elméletileg akár a semmivel egyenlő is lehet.

A portál értékelése szerint a lépéssel az lehetett inkább az Európai Unió célja, hogy a magyar vétót megkerülve közvetlenül vásárolhassanak fegyvereket Kijevnek, majd ezt „hozzájárulásként” számolhassák el.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet