Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi
Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi
konferenciáján kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon
számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló
háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze
lángba borulhat. A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat
tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány
alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben
rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.
Radakin nem említett konkrét példákat.
Az ügy előzménye, hogy Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban
nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a
hidegháború vége óta teljes kört írt le, és a háború utáni időszak után ismét a
háború előtti időszak felé vette az irányt. Shapps hozzátette: ha a brit
fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget
az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani.
Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán
tartott beszédében leszögezte:
szeretném megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.
Hozzátette:
Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről
A
tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország
NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része.
Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne.
A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és
háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és felgöngyölítené
az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott
beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin
orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan.
Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta
Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint
ötezer páncélozott harcjárművet vesztett.
Ahhoz, hogy 2-5 éven belül reális veszélyt jelentsen a NATO
keleti szárnyára, Oroszországnak mindezt pótolnia kellene, újból fel kellene
töltenie hosszú hatótávolságú rakétáinak és tüzérségi lövedékeinek készleteit,
és mindeközben ki kellene hátrálnia az elhúzódó és nehéz ukrajnai háborúból – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.
