BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Közeli szövetségese hagyta el Oroszországot, Moszkva kegyetlenül hátba szúrta őket

Az örmény miniszterelnök szerint országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, ezért érdemes átgondolniuk, hogy milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani például az Egyesült Államokkal.

2024. február 12. hétfő, 15:53

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, az ország katonai együttműködési projektjei pedig nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.

Pasinján nemrégiben az örmény közrádióban beszélt arról, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, ami miatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával.

Az örmény miniszterelnök még azt is felvetette, hogy érdemes-e egyáltalán fenntartaniuk a tagságukat az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.

A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.

„Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság” – mondta az örmény kormányfő a napilapnak. Azt azonban leszögezte, hogy Örményországnak nem áll szándékában fontolóra venni a NATO-tagságot.

Pasinján reméli, hogy a szomszédos Azerbajdzsán továbbra is elkötelezett tartós békeszerződés megkötése mellett az azeri elnöknek a határok kijelöléséről szóló kijelentései ellenére.

Örményország és Azerbajdzsán az elmúlt 30 évben két háborút vívott egymással a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabah feletti fennhatóságért. Azerbajdzsán 2020-ban jelentős területeket szerzett meg, majd 2023. szeptember 19-én egynapos villámháborúban teljesen ellenőrzése alá vonta a területet, és megszüntette az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaságot, amelynek szinte teljes lakossága Örményországba menekült.

Az Azerbajdzsánnal kötendő hosszú távú békemegállapodás kilátásairól az örményy vezető elmondta, hogy az egyezmény „alapvető elemeiben” már a tavalyi év végén megállapodtak, és akkor „úgy tűnt hogy nagyon közel vagyunk a békeszerződés végleges szövegéhez”.

A nemrég ötödször is nagy többséggel újraválasztott Ilham Aliyev azeri elnök azonban a múlt héten kijelentette, hogy csapatai nem vonulnak vissza a határ menti területekről.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet