Nina Renshaw egészségügyi szakértő szerint a légszennyezés a közegészségügy és az éghajlatváltozás kapcsolódási pontjai, ugyanakkor még mindig nem tudja sok ország kihasználni a tiszta levegő és a klímavédelem egészségügyi előnyeit. Leszögezi, hogy a tisztább levegő drámaian csökkentené a szívbetegségben, stroke-ban, asztmában és tüdőrákban szenvedők számát.
A Globális Éghajlat- és Egészségügyi Szövetség (GCHA) megvizsgálta, mely országok foglalják bele a levegőminőséget nemzeti éghajlat-változási terveikbe. 170 ország terveit vizsgálva a Bizottság arra jutott, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok jobban teljesítenek e tekintetben, mint a világ legnagyobb gazdaságai – jegyzi meg az Euronews.
A lista élén Kolumbia és Mali áll, akik a lehetséges 15 pontból 12-őt értek el.
Kolumbiában fontosnak vélik, hogy a légzőszervek egészségét a levegőminőséggel kapcsolatos intézkedésekkel védjék. Erre irányuló szakpolitika is kialakulóban van az ország egészségügyi ágazatában.
A nyugat-afrikai Mali pedig felhívja a figyelmet a feketeszén káros egészségügyi hatásaira, valamint arra, hogy a PM2,5 szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákhoz vezethet.
Magas tisztasági pontszámmal bír még Pakisztán, Nigéria, Togó és Elefántcsontpart is. Azonban 100 ezer lakosra vetítve 80 haláleset köthető a légszennyezéshez. A GCHA szerint ez azt mutatja, hogy nagyobb finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy ezek a nemzetek megvalósíthassák levegőtisztasági terveiket.
Európában két ország veszi figyelembe a leginkább a levegőminőségi szempontokat: Moldova és Albánia. A kontinens többi országa azonban döntően a rangsor hátsó részén helyezkedik el. Az EU kötelezettségvállalásai a törekvések ellenére nem teszik egyértelművé a légszennyezés, az egészség és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatot.
Emiatt pedig elmarad az olyan országoktól, mint Kanada vagy Kína.
A lista legalján Indonézia és Szaúd-Arábia áll, itt lényegében semmilyen levegőminőséget javítani hivatott tervezet nincs kilátásban.
Bővebben--->
